Kaps szerint a belpolitikai áramlatokat finoman érzékelő, briliáns és hataloméhes Orbán Viktor a kedvezménytörvénnyel és a Benes-dekrétumok körüli dolgokba való beavatkozással ismét a földdel tette egyenlővé a közép-európai közös ház utolsó építőelemeit.
A miniszterelnök taktikáját a választási küzdelem magyarázhatja. A rövid távú nyereség kedvéért azonban tartósan károsította a jószomszédi kapcsolatok bizalmi tőkéjét. Mi húzódhat meg emögött? Vajon egy hátát a falnak vető kormány próbálja-e minden eszközzel megőrizni hatalmát? - teszi fel a kérdést Kaps, de nyitva hagyja.
Kevesli az eredményeket
Egyébként úgy véli, hogy az Orbánnal való elégedetlenség nem azzal magyarázható, ami van (hiszen Magyarország éllovas az EU-tagjelöltek között, és piacgazdasági átalakulása mintának tekinthető), hanem azzal, ami lehetett volna: jelesül a négy esztendőben elmulasztott reformokkal (az egészségügyben, a közoktatásban, a közszolgálatban, a mezőgazdaságban, a közigazgatás decentralizálásában). A többpilléres nyugdíjrendszert még vissza is fejlesztették. A gazdasági döntések átláthatósága csökkent, politikai befolyásolásuk fokozódott, akárcsak a stratégiailag fontosnak tartott üzemek újraállamosítása. Az adók túl magasak, a szociális járulékteher nyomasztó. Egyre több munkavállaló keres kiutat a látszatönállóságban.
Alternatívák: mindkét jelölt Brüsszelre tekint
Egyszóval Kaps szerint az üzleti élet aggódik, és jó néhány vállalkozó véli a színtelen, de hozzáértő Medgyessy Péter bankárban megtalálni az igazi szövetségest. Ő nem utópiákat ígér, hanem nagyobb átláthatóságot, több közberuházást, alacsonyabb adókat, szilárd pénz- és adópolitikát, általában kiszámítható gazdaságpolitikát. A maastrichti kritériumok teljesítésére Medgyessy sok időt akar hagyni - írja a német tudósítónő, hozzátéve, hogy Európának semmiképp sincs oka aggodalomra: bármelyikük nyer is, mind Orbán, mind Medgyessy Brüsszelre szegezi tekintetét.