Botrány a győzelem napi ünnepség előtt
További Külföld cikkek
- A Pentagon megerősítette, hogy átadták a szuperfegyvereket Ukrajnának
- Öt lehetséges forgatóköny Oroszország jövőjéről
- Nyomozást indítottak egy német politikus ellen orosz kenőpénz elfogadása miatt
- A spanyol miniszterelnök a felesége miatt távozhat a kormány éléről
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
A három balti állam a jószomszédi kapcsolat javítása érdekében követeli Moszkvától, hogy ismerje el szovjet megszállásukat.
Bocsánatos bűn?
"Az Észt Köztársaság sorsát eldöntötte az 1939. augusztus 23-án aláírt szovjet-német megállapodás (az úgynevezett Molotov-Ribbentrop-paktum). A második világháború Észtország számára 1940-ben kezdődött el, amikor az országot megszállta a Szovjetunió, és csak a szuverenitás 1991-es helyreállítása, illetve az idegen csapatok 1994-es kivonása után fejeződött be" - áll a nyilatkozatban.
Szabadságharcosnak tekintenek az észt hivatalos hatóságok minden észt állampolgárt, aki a szovjet és a német megszállás ellen harcolt az észt szuverenitás helyreállításának szándékával - állapította meg az észt kormány abban a nyilatkozatban, amelyet a második világháború európai befejeződésének 60. évfordulója alkalmából pénteken tett közzé.
"Az országaink közötti kapcsolat a közelmúlt történelmének eltérő magyarázata miatt nem egyértelmű" - jelentette ki Enn Eesmaa, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke egy interjúban. "Sokkal kisebb volna a feszültség, ha Oroszország kiadna egy világos nyilatkozatot arról, hogy sajnálatosnak tartja a szovjet megszállást" - tette hozzá.
Az Egyesült Államok és a NATO megvédelmezi Lettországot külső erők bármilyen támadásától - erről biztosította George Bush amerikai elnök a balti köztársaságot egy tévéinterjújában. Az amerikai elnök pénteken érkezik Lettországba. Az LTV lett tévécsatornán pénteken sugárzott interjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy a Lettországgal határos Oroszország veszélyt jelent-e szomszédaira nézve, Bush közölte: az Egyesült Államok Lettország mellé áll majd, ha egy nagyobb ország megpróbálja megfélemlíteni a lakosságot.
Bush elmondta azt is, hogy az Oroszország és Lettország közötti viszonyról meglehetősen gyakran szót ejt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetései során. Hozzátette, hogy néha azt az üzenetet kell tolmácsolnia, hogy "bánj tisztelettel a szomszédaiddal". "Nem tudom, hogy előrébb jutottam-e vele e téren vagy sem, de világossá tette álláspontomat" - fűzte hozzá.
Putyin nem örül
A litván vezetés nem vár bocsánatkérést Moszkvától, csak annak elismerését, hogy a szovjet erők megszállták a balti államokat. "Valdas Adamkus elnök álláspontja az, hogy Litvánia nem igényli a bocsánatkérést, de Oroszországnak el kell ismernie a történelmi tényeket" - közölte az államfői hivatal szóvivője.
Vaira Vike-Freiberga lett elnök, - az egyetlen balti államfő, aki részt vesz a náci Németország felett aratott győzelem 60. évfordulóján rendezett moszkvai ünnepségeken - viszont valódi bocsánatkérést remél az orosz elnöktől. "Ha csak egyszer kimondta volna, az is elég lenne" - mondta Vike-Freiberga, reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra az interjújára, amelyet német tévétársaságoknak adott csütörtökön.
Putyin kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a bocsánatkérést a balti államoktól szovjet megszállásuk miatt, valamint az ezzel kapcsolatos spekulációk beszüntetésére szólított fel. A balti országokat lényegében mintegy "cseretalonként" használták a nagy világpolitikában, s ez természetesen tragédia népeiknek, amiről egyenesen kell szólni - mondta az interjúban.
Grúzia a kivonulásért küzd
A grúz elnök távol marad a moszkvai győzelem napi ünnepségekről, mert nem jött létre megállapodás a két grúziai orosz bázis kiürítéséről. "Ez nem tragédia, nem ultimátum, a tárgyalások a jövő héten folytatódnak" - mondta Zurabisvili, aki egy olyan dokumentumot próbált egyeztetni Lavrovval, amelyet Szaakasvili írhatott volna alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a hétfői ünnepség alkalmával, amelyen félszáz állam- és kormányfő sereglik össze Moszkvában.
Zurabisvili a múlt hónap végén is tárgyalt Moszkvában Lavrovval, s utána bejelentette, hogy az orosz kivonulás még az idén megkezdődhet, és 2008 elejéig befejeződhet. Lavrov csak az idei kezdet lehetőségét erősítette meg, Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter pedig azóta többször leszögezte, hogy a kivonuláshoz legalább négy év kell. Zurabisvili értésre adta: Grúzia beleegyezhet, hogy a batumi bázison terrorellenes kiképzőközpont létesüljön, ha Oroszország 2008-ig kiüríti azt, az ahalkalaki támaszpontot pedig bezárja.