Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Fidel Castro átadta a hatalmat

2006.08.01. 15:34
Hétfő este jelentették be, hogy az elmúlt 47 évben először Fidel Castro valaki másra, öccsére ruházta át, ha ideiglenessen is, hatalmát. Öccse, Raúl még nem kommentálta a hírt, feltételezhető azonban, hogy nem érte meglepetésként, védelmi miniszterként évekkel ezelőtt megkezdte hatalmának kiterjesztését. Fidel az alig két hét múlva esedékes születésnapját is decemberre halasztotta, egyre gyakrabban keringtek hírek romló egészségi állapotáról is. Miamiban a kubai emigránsok az utcára tódultak, és örömünnepet tartanak, Kubában élő társaik számára még nem ért véget a megfélemlítés.

Az 1959 óta hatalmon lévő Fidel Castro folyamatosan hárította az Egyesült Államok próbálkozásait elűzésére, és átvészelte a kommunizmus bukását is számos országgal ellentétben, írj a New York Times. Hétfőn azonban egészségi állapotára hivatkozva ideiglenesen öccsére, Raúlra ruházta át hatalmát. (Raúlról bővebben itt olvashat>>>

A kubai vezető levélben írt tájékoztatása szerint a nyilvános szereplései okozta stressz miatt gyomorvérzést kapott, ezért műtéten kellett átesnie, olvasta fel az üzenetet a nemzeti televízióban Carlos Valenciaga, Castro egyik közvetlen tanácsadója. Azt nem közölték, hogy az operációt hol, mikor végezték el. A kubai hatóságok azt sem jelentették be, kiadnak-e majd rendszeres orvosi közleményeket az elnök állapotáról.

Castróról köztudott, hogy fokozott tempóban végezte munkáját, éjszaka pedig csak néhány órát aludt. Július közepén Argentínába utazott, hogy dél-amerikai vezetőkkel találkozzon, akikkel a Mercosur (dél-amerikai országok részvételével létrehozott közös piac) kereskedelmi egyezményről tárgyalt.

"A műtét miatt több hétig pihennem kell" - olvasható Castro levelében. Az elnökséget ezért ideiglenesen átruházta fiatalabb öccsére és örökösére, Raúlra, aki eddig a védelmi miniszteri posztot töltötte be. Az öcs nyerte el ezen túl a kommunista párt első titkárának feladatait, és ő lett a hadsereg első embere is. Raúl Castro, aki júniusban töltötte be 75. életévét, a bejelentésre egyelőre nem reagált a nyilvánosság előtt.

Fidel Castro és öccse, Raúl Castro Ruz 1999 decemberében (Fotó: Adalberto Roque)
Fidel Castro és öccse, Raúl Castro Ruz 1999 decemberében (Fotó: Adalberto Roque)

Gyanús jelek

Ez az első alkalom, hogy Fidel Castro lemondott a vezetésről, bár a közelmúltban többször lábra keltek olyan hírek, hogy egészségi állapota megromlott. Castro döntése, miszerint augusztus 13-án esedékes születésnapjának megünneplését december 2-re, a kubai forradalmi hadsereg megalakulásának 50. évfordulójára kéne halasztani, alátámasztják a többször szóbeszédnek hitt híreket.

Fidel Castro egészségi állapota 2001-ben került a figyelem középpontjába, amikor egy szabadban tartott beszéd közben elájult. 2004-ben látványosan elesett egy szónoki emelvényről lelépve, és eltörte a térdét. A hatalmát egyik esetben sem bízta másra. Most ezt azzal indokolta, hogy Kubát az amerikai kormány fenyegeti.

A kubai forradalom diadala, 1959. január 1. óta Castro a világ leghosszabban kormányzó vezetője, kizárólag az 1952-ben megkoronázott brit Erzsébet királynő állt egy ország élén nála hosszabb ideig. Kuba egy ilyen vezető miatt maradhatott meg a világ öt kommunista országa egyikének Kína, Vietnám, Laosz és Észak-Korea mellett.

Pókerarcok?

Kubában egyelőre nyugodtan fogadták a híreket, bár a kommunista diktatúra nem hagy sok teret a véleménynyilvánításnak. Havanna egy népszerű kávéházában a pincérek döbbenten nézik a híreket, majd mintha mi sem történt volna, visszatérnek dolgozni. "Meg fog gyógyulni. Itt nagyon jó orvosok vannak, és ő nagyon erős" - mondja a 40 éves Agustin Lopez. A város egyik terén még egy korábbi ünnepségről megmaradt feliratok láthatóak: Éljen Fidel még 80 évig!

"Nagyon szomorúak vagyunk, sokként ért minket a hír. Egyben mindenki nyugodt is, szerintem rendbe fog jönni" - véli Ines Cesar, aki fémmunkásként vonult nyugdíjba. Arra a kérdésre, hogy mit szól Raúl Castro helyettesítéséhez rövid szünet után mindössze annyit válaszol: normális.

Örömünnep Miamiban

Castro idején több ezer kubai menekült el, sokan közülük Miamiban telepedtek le. A hír hallatán ünneplő emberek tömegei lepték el a város utcáit, az emberek abban reménykednek, hogy a könyörtelen diktátor a végét járja. "Cuba Libre!" - skandálják. Van, aki maga is menekültként érkezett az Egyesült Államokba, másoknak a szülei, nagyszülei már megtették ezt a lépést.

A Fehérház szóvivője, Peter Watkins elmondta, hogy folyamatosan nyomon követik a kubai helyzetet. "Nem spekulálhatunk Castro egészségére, továbbra is dolgozunk azon, hogy Kuba szabad ország lehessen" - fogalmazott.

A kubai kommunizmus útja

Az Egyesült Államok volt az első ország, akik elismerték Castrot, de gazdasági reformjai és elődje, Fulgencio Batista híveinek bíróság elé állítása megzavarta a két állam kapcsolatait. Washington kereskedelmi embargót vezetett be Kubában, és megszigorították a diplomáciai kapcsolatokat is. Castro ezek után elkobozta az amerikai tulajdonú vagyonokat és cégeket, majd a Szovjetunióhoz fordult gazdasági és katonai segítségért.


Castro képekben

1961. április 1-én Castro szocialista forradalomnak titulálta mozgalmát, egy nappal később pedig csapást mért az Amerikában kiképzett, 1100 fős kubai emigráns csapatra a Disznó-öbölben. A világ egy évvel később az atomháború közelébe sodródott, mikor az Egyesült Államok elnöke, John F. Kennedy bejelentette, szovjet nukleáris rakétákat telepítettek Kubába. A konfliktust feszült diplomáciai egyeztetések útján sikerült megoldani, mikor a két nagyhatalom hadseregei már teljes készültségben voltak. A Szovjetunió végül leszerelte a kubai rakétákat, az Egyesült Államok pedig leszerelte törökországi rakétáit.

Jólét és elhallgattatás

A kubai forradalmárok közben 10 ezer új iskolát nyitottak, megszüntették az analfabétizmust, és mindenkire kiterjedő egészségügyi rendszert vezettek be. A haladó gondolkodásúakat ezzel szemben elhallgattatták, a szakszervezetek sztrájkhoz való joga megszűnt, és a független újságok szerkesztőségeit sorra zárták be.

Castro sikeresen visszaverte azokat az amerikai igényeket, hogy Kubában többpártrendszer legyen, és demokratikus választásokat tartsanak. Amerika ugyan 1992-ben és 1996-ban tovább szigorította a Kuba ellen bevezetett embargót, Castro ettől sem riadt meg. Az amerikai segélyterveket, melyeket Castro esetleges halála esetén vetnének be Kubában, burkolt próbálkozásnak tekintette egy rendszerváltásra, kijelentette, hogy a szocialista rendszer még halála után is sokáig fog élni.

Előre készültek

Castro egészségi állapotának megromlásáról szóló híreket rendre kinevette. "Sokszor megpróbáltak már megölni engem" - mondta tavaly novemberben, a Parkinson-kórjáról szóló híreket kommentálva. "Jobban érzem magam, mint valaha" - tette hozzá. Kuba elnöke azonban azt is mondta, hogy nem maradna hatalmon, ha egy napon betegsége akadályozná az ország vezetésében. "Szólni fogok a kommunista pártnak, hogy nem vagyok abban az állapotban, és vegye át valaki a feladataimat."

A Washington Post szakértője, Anne Louise Bardach szerint Castro állapota sokkal súlyosabb, mint ahogy állítják. Ha esetleg Castro meghalna, várhatóan csak napokkal később kerülne nyilvánosságra, abban a pillanatban, ahogy az utódlás kérdése is megoldódik, amire valószínűleg már évekkel ezelőtt felkészültek. Bardach egy korábbi munkájában azt írta: "Raúl Castro osztozik a trónon bátyjával. A fiatalabb Castro egyre nagyobb hatalmat szerez védelmi miniszterként, és egyéb magas pozícióval járó kényelmes állásokban".