Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

A franciák beépülőkkel, a magyarok vegyi fegyverrel oszlatnak

2006.10.30. 11:55
Nagyobb összecsapások helyett gyújtogatásokkal emlékeznek a tavalyi zavargásokra a francia külvárosokban. A Molotov-koktélozásnak eddig egy életveszélyes sérültje van. A francia rendőrök egyelőre csak kis tömegeket oszlattak. Amúgy akár provokátorokat is bevetnek, a tüntetőket pedig teherautóval is visszaszoríthatják. Magyar kollégáik vegyi fegyverrel lövöldöznek.

Buszok elleni Molotov-koktélos támadásokkal emlékeznek a tavalyi franciaországi zavargásokra az évforduló idején a külvárosi fiatalok. Marseille-ben egy nő életveszélyes sérüléseket szenvedett, három utastársa pedig füstmérgezést kapott, amikor a zavargók úgy gyújtottak fel egy buszt, hogy az utasok még rajta voltak. A múlt héten összesen kilenc buszt gyújtottak fel zavargók, ezért Dominique de Villepin miniszterelnök hétfőre összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését.

Még nem csőcselékeznek

A tavalyi zavargásokhoz képest idén csak kisebb gerillaakciókra futja a zavargóktól, az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a Molotov-koktélos gyújtogatások. Rendszeresen dobálnak meg rendőrautókat és buszokat. A hivatalos kommunikációban egyelőre nem jelent meg a tavaly nagy felháborodást kiváltó csőcselékezés, bár a marseille-i gyújtogatást minden hivatalos megszólaló egyértelműen gyilkosságnak nevezte.


Nézze meg képeinket!

Nagyobb tömeg, mintegy ötszáz fő, csak annak a két fiúnak a tiszteletére tartott emlékfelvonuláson gyűlt össze, akiknek a halála miatt kirobbantak tavaly a zavargások. A francia belügyminisztérium így is négyezer rendőrt mozgósított, az oszlatás során 47 embert vettek őrizetbe, 4-en megsérültek.

Nagyobb összecsapások azonban egyelőre nem voltak. A tavalyi, 3 hetes zavargássorozat idején azonban összesen 18 ezer rendőrt vetettek be tömegoszlatásra. A tavalyi zavargások csúcspontja november 6. volt, elképzelhető, hogy a zavargók ennek az évfordulóját készülnek megünnepelni. Azon a napon vertek többek között agyon egy idős férfit, aki másnap belehalt a sérüléseibe.

Félelemkeltés, elgázosítás

A francia karhatalom oszlatási módszerei javarészt egyeznek az immár Budapesten is megtapasztalt módszerekkel. A rendőrök sorfala ott is ütemesen veri gumibotjával a pajzsát, hogy így keltsen félelmet a kődobálókban. Emellett ők is könnygáz és 44 milliméteres gumilövedék bevetésével védik magukat.

Nem találtunk pontos adatot róla, hogy a francia rohamrendőrség milyen típusú könnygázt vet be. A három legelterjedtebb fajta a tévészékház ostrománál kudarcot vallott CS - tudósítónk tapasztalatai szerint ha a gáz nem kerül közvetlenül a nyálkahártyára, kisebb könnyezéssel megúszható az incidens -, a különböző paprikaszprék (a magyar rendőrség chiliszprét szerzett be), illetve a CN.

A titkolt ideggáz


Minőségi magyar áru

Ez utóbbi anyagot - a klóracetofenont - a nemzetközi szakirodalom a vegyi fegyver jelzővel illeti. Bevetését az I. és a II. világháborúban is fontolgatták, végül csak az amerikaiak használták, és ők is csak a vietnami háborúban. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ szájtján található leírás szerint a CN hatóanyagával, a klóracetofenonnal való érintkezés után orvosi ellátást kell igénybe venni, akár belélegezte, akár lenyelte valaki az anyagot, de akkor is javallott orvoshoz fordulni, ha az anyag a bőrre vagy a szembe került. Bár a CN rákkeltő hatása nem bizonyított ("nem osztályozható emberi rákkeltőként"), a vegyszer tüdővizenyőt okozhat, ezért fontos a vele érintkezésbe kerülőket nyugalomba helyezni és orvosi megfigyelés alatt tartani. Bővebben>>

Budapesten a szeptemberi zavargások idején 20-ról 21-re virradóra a rendőrség a nemzetközi szakirodalomban CN-t vetett be, ezt a fémből készült gránátok cimkéi is bizonyítják. Az október 23-i zavargások alatt már nem fém, hanem papírgránátokat lőttek ki, és tudósítóink beszámolói alapján nem csak CN-t vetettek be, de hatásai alapján az október 23-án bevetett gázgránátok egy része feltünően hasonlított a szeptember 20-21-én bevetett, bizonyíthatóan CN-tartalmú gránátokéval. Megkeresésünkre a rendőrség nem árulta el, milyen gázokat vetettek be.

Több tüntető és tudósítóink beszámolója szerint is új típusú, paprikás hatású és szagú gázt is bevetettek október 23-án. Az új fegyver az időközben Németországból beszerzett chiligáz lehetett - ennek hatása drasztikusabb, de hamar múlik, nem maradandó, és a gáz is hamarabb oszlik el a levegőben.

A rendőrség érdeklődésünkre nem közölt adatokat a bevetett gázról. A rendőrök az Országos Mentőszolgálatot sem tájékoztatták külön, pedig október 23-án többen is mérgezést szenvedetteket, javarészt rohamrendőrök (október 23-án gyakran szembeszélben könnygázazatak a rendőrök).

Györfi Pál, az OMSZ szóvivője szerint amúgy a mentősök klinikai tünetek alapján látják el a sérülteket, azaz nem kell azonosítani a könnygázt. Kérdésünkre, hogy a CN-gáz akár tüdővizenyőt is okozhat, Györfi azt felelte, hogy ez is könnyen felismerhető. A bevizesedett tüdő jellegzetes hangot ad, ez fonendoszkóppal hallható, azaz az alap kivizsgálás során is észlelhető.

Szétcsapnak köztük

A francia rohamrendőrség bevett módszere, hogy nem csak egy fronton szegül szembe a tüntetőkkel, hanem több rohamcsapat bevetesével kisebb csoportokra tagolja a demonstrálókat.

Magyarországon még nem látott módszerük az, hogy rendőrsorfal helyett rácsozott orrú teherautókkal szorítják hátra a tömeget. De a budapesti oszlatásokon egyelőre még nem látott módszerek közé tartozik, hogy a rendőri állomány egy része minden látható azonosító nélkül, civil ruhába öltözve vegyül a zavargók közé, majd az oszlatás kezdetén előkapja zsebéből a viperáját és nekiront a zavargóknak.

A francia rendőrök a verőeszközökön túl elektromos sokkolót is bevethetnek - sokkoló használatára utaló sérülést az Index riporterei is láttak a budapesti zavargások során néhány tüntetőn.

Voltak túlkapások

A civilruhás rendőrök néha piros karszalaggal jelzik, hogy rendőrök. Ez leginkább az egyenruhás állományt figyelmeztetheti arra, nehogy megverjék kolégáikat, egyéni azonosító nincs a karszalagon. Ehhez képest a beépülők előszeretettel takarják arcukat kötött sapkával, nehogy azonosíthatóak legyenek.

Ugyanakkor a tavalyi franciaországi zavargások idején Sarkozy belügyminiszter - aki amúgy a brutalitás híve - nyolc rendőrt is felfüggesztett állásából az indokolatlanul kemény fellépéük miatt. Igaz, a jogsértést tévékamerák is rögzítették.

Magyarországon a rohamrendőrök túlkapásainak kivizsgálását nehezíti, hogy nem viselnek azonosítószámot. Erre elvileg az ORFK 12/2006-os számú utasítása teremtett lehetőséget, ami alapján a csapaterős egységek parancsnokai engedélyezhetik beosztottjaiknak az azonosító jelvény eltávolítását. A témával külön cikkben foglalkozunk bővebben.