Orsolya
7 °C
19 °C

Leértékelte Magyarországot a Freedom House

2007.06.14. 19:25
A Freedom House amerikai nonprofit szervezet szerint Magyarország a demokratizálódás folyamatát tekintve 4-5. helyen áll a volt szocialista országok között, derült ki a csütörtökön bemutatott éves jelentésükből. Charles Gáti politológus professzor szerint a közép-európai nyolcak a visszaesés ellenére a posztkommunista átalakulás élharcosai maradtak, de a politikai kultúra fejlődése ezzel nem tudott lépést tartani.

„Magyarország 2006-ban szembesült a legnagyobb kihívással a demokratikus átalakulás folyamatában” – olvasható a Freedom House amerikai nonprofit szervezet éves jelentésében, amit csütörtökön Budapesten hoztak nyilvánosságra. A vizsgált területeket összesítő demokráciamutató Magyarország esetében 2.0-ról 2.14-re romlott tavalyhoz képest az 1-től 7-ig terjedő skálán, amely az egyes országok szabadságjogokkal és demokratikus intézményekkel kapcsolatos teljesítményét értékeli. A magasabb osztályzat a gyengébb eredményt jelöli.

A szervezet Nations in Transit című publikációjában 29 volt szocialista országban, köztük a szovjet utódállamokban elemezte a demokratizálódás folyamatát. Magyarország a 2006-os elemzés alapján jelenleg a 4-5. helyen áll a rendszerváltó államok sorában. A sort holtversenyben Észtország és Szlovénia vezeti. Magyarország demokráciamutatója alapján 1999-ben még dobogós volt, értékelése azonban 2001-re jelentősen visszaesett, majd 2005-ig ismét javult.

Romló demokráciamutatók

A jelentés szerint a visszaesés oka, ami egyébként nem kizárólag Magyarországra jellemző, hogy lelassultak a reformok a politikai megosztottság miatt. A jelentés ismertetését követő sajtótájékoztatón Charles Gáti politológus professzor, aki részt vett az éves jelentés elkészítésében, elmondta, hogy Magyarország leggyengébben a korrupció, a média, valamint a bírói függetlenséggel kapcsolatos területeken teljesített.

A jelentés kitér arra, hogy a jobb- és a baloldal közti megosztottság nőtt, és felrója a politikai elitnek, hogy semmit nem tett ennek enyhítésére. A Freedom House szerint Sólyom László a próbálkozások ellenére nem tudta magát független szereplőként meghatározni, hitelességének elvesztésével pedig nehezebben tud közvetítő szerepet betölteni a felek közt.

Lengyelország visszaesése szembetűnő

A közép-európai nyolcak - az a nyolc ország, amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz - a visszaesés ellenére a posztkommunista átalakulás élharcosai maradtak, de a politikai kultúra fejlődése ezzel nem tudott lépést tartani, mondta Gáti. A demokráciamutató ezekben az országokban minden esetben romlott az elmúlt években.

Lengyelország esetében ez a változás különösen szembetűnő. "Hét évvel ezelőtt Lengyelország még első helyen állt a posztkommunista országok között, 2007-ben azonban már csak a nyolcadik volt" - mondta Gáti.

Nem rendültek meg a demokratikus intézmények

A politológus szerint mégsem történt végleges visszalépés, vagyis a rendszerváltáshoz köthető fő demokratikus intézmények, mint a piacgazdaság vagy a kapitalizmus, nem rendültek meg. "A reformok sokak számára oly fájdalmassá váltak, hogy átmeneti visszalépés tapasztalható" - mondta. Ennek egyik oka, szerinte az, hogy "a reformok úgynevezett második hulláma (...), amikor arról kell dönteni, hogy fog-e az állam fizetni az egészségügyi ellátásért, az oktatásért (...), visszatetszést keltett a térség lakosságában." Egy másik lényeges ok a korrupció térnyerése, tette hozzá.

A demokratikus átmenet országait górcső alá helyező értékelés Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Litvánia esetében állapított meg visszalépést tavalyhoz képest, míg Csehország, Észtország és Lettország esetében nem változott a demokráciamutató. Az EU-hoz idén csatlakozott Bulgária és Románia javuló tendenciát mutatott.

Tavaly "Az átalakuló nemzetek 2006" című dokumentum Magyarországgal foglalkozó fejezete a választási rendszernek és a civil szférának adta a legjobb minősítést, míg a korrupció elleni fellépés, a kormányzati munka és a média tekintetében találta a legtöbb kivetnivalót. Magyarországot összességében konszolidált demokráciának minősítette.