Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A nyomtatottnál szabadabb az internetes sajtó

2001.05.02. 11:42
Világszerte szabadabb az internetes sajtó, mint a nyomtatott, beleértve azokat az országokat is, ahol diktatúra van - írja a minap megjelent tanulmányában az amerikai Freedom House. Magyarországon a jelentés szerint némileg javult a helyzet, a sajtó egyértelműen szabad, bár a médiakuratóriumokban továbbra is csak kormánypárti tagok ülnek. A sajtószabadság egyébként az egész világon némileg nőtt.
Az internetes és a nyomtatott sajtó összehasonlításából kiderül, hogy az interneten megjelenő orgánumokra még azokban az országokban is kevesebb korlátozás vonatkozik, ahol amúgy nem beszélhetünk szabad sajtóról. Ilyen ország többek közt Szíria, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok is.

Féloldalas elnyomás

"Az, hogy az internet még egyes zárt társadalmakban is viszonylag nyitott, jól tükrözi azt a dilemmát, amelyet a világháló nyújtotta lehetőségek miatt éreznek ezekben az országokban" - írja Leonard Sussman, a tanulmány szerzője. Sussman szerint a probléma leginkább a közel-keleti országokban és Kínában van jelen. Ezek az országok - beleértve a legopresszívabb diktatúrákat is - tudatában vannak az internet nyújtotta gazdasági-kereskedelmi és kulturális lehetőségeknek, ugyanakkor viszont féltik rendszerüket és hagyományaikat a nyitottságtól, amit a kommunikációs forradalom hozhat. Ez "féloldalas elnyomáshoz" vezet - az internetes sajtó korántsem szabad a nyugati értelemben, de nem is olyan zárt, mint a hivatalos, nyomtatott orgánumok.

A legjobb példa Kína. A pekingi kormány aktívan támogatja az internetet, és az országban jelenleg 22 millió felhasználó van. A szolgáltatást viszont mindössze három ISP végzi, és egy új törvény értelmében a szolgáltató tehető felelőssé a szerverén tárolt illegális tartalomért. Aki az interneten kritizálja a kommunista vezetést, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat. Csiang Cö-min kínai elnök ugyanakkor elismeri, hogy "a hagyományos gazdaság és az információs technológia együtt alapozzák meg a 21. századi társadalom és gazdaság fejlődését". A pekingi vezetés az interneten is óvatosan egyensúlyozik a nyitás és a szoros ellenőrzés fenntartása közt. Hasonló dilemmával néz szembe az információs nagyhatalmi szerepre törekvő Bahrain és Dubai is, két apró arab sejkség a Perzsa-öböl mentén.

Több nyugati ország cenzúráz

Van ellenpélda is: több nyugati ország, ahol a hagyományos sajtót szinte semmilyen korlátozás nem terheli, cenzúrázza az interneten megjelenő tartalmat, általában azért, hogy megakadályozza államtitkok kiszivárgását, vagy a pornográfiához való hozzáférést. Ilyen ország Nagy-Britannia, Ausztrália, illetve az Egyesült Államok is.

A tanulmány szerzője szerint bár egyértelműen illúziónak bizonyult az a korábbi hit, hogy az internet totális szabadságot hoz majd, tagadhatatlan, hogy az új technológia még a legkevésbé szabad országokban is az elnyomás kereteit feszegeti.

Világszerte nőtt a sajtó szabadsága

A vizsgált 187 országból 72 ország sajtóját találták szabadnak (38,5 százalék), 53 országét részben szabadnak (28,3 százalék), és 63 országét nem szabadnak (33,2 százalék). A helyzet az elmúlt évben javult: hét országot soroltak eggyel feljebb a "szabadságskálán", és csak egy került lejjebb (Közép-Afrikai Köztársaság).

Továbbra is Nyugat-Európában van a legtöbb szabad sajtóval rendelkező ország - itt minden ország rendben van. Némileg javult a helyzet Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is, bár az utóbbi régióban csak Izrael rendelkezik teljesen szabad sajtóval. Instabil a helyzet Kelet-Európában - Bulgária nagyot lépett előre, Oroszország viszont épphogy megúszta, hogy sajtóját nem szabadnak bélyegezzék. Kilenc más ország, köztük Magyarország, esetében némi javulásról számol be a jelentés.

A magyar sajtó szabad - fenntartásokkal

Hazánk egyébként a második legszabadabb kategóriába került, ami azt jelenti, hogy elmaradunk a legtöbb nyugat-európai országtól, de nagyjából egy szinten vagyunk Nagy-Britanniával, ahol egy új információs törvény miatt némi romlást regisztráltak.

Hazánkról szólva a jelentés megemlíti még, hogy a média vezető munkatársaira is vonatkozik az átvilágítási törvény, hogy tilos az önkényuralmi jelképek használata, viszont eltörölték a rémhírterjesztést mint bűncselekményt. A szerzők megemlítik azt is, hogy a médiakuratóriumokban csak kormánypárti tagok ülnek, és a kormánytisztviselők előnyben részesítik a kormánypárti lapokat.