További Külföld cikkek
- Az amerikai külügyér szerint elfogadhatatlan károkkal járna a Rafah elleni izraeli offenzíva
- Három indiai állampolgárt tartóztattak le Kanadában egy szikh vezető meggyilkolása ügyében
- Egy amatőr nyomzó azt állítja, megoldotta a Madeleine McCann-ügyet
- Halottnak nyilvánítottak egy október 7-én elhurcolt izraelit
- A britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában
Féloldalas elnyomás
"Az, hogy az internet még egyes zárt társadalmakban is viszonylag nyitott, jól tükrözi azt a dilemmát, amelyet a világháló nyújtotta lehetőségek miatt éreznek ezekben az országokban" - írja Leonard Sussman, a tanulmány szerzője. Sussman szerint a probléma leginkább a közel-keleti országokban és Kínában van jelen. Ezek az országok - beleértve a legopresszívabb diktatúrákat is - tudatában vannak az internet nyújtotta gazdasági-kereskedelmi és kulturális lehetőségeknek, ugyanakkor viszont féltik rendszerüket és hagyományaikat a nyitottságtól, amit a kommunikációs forradalom hozhat. Ez "féloldalas elnyomáshoz" vezet - az internetes sajtó korántsem szabad a nyugati értelemben, de nem is olyan zárt, mint a hivatalos, nyomtatott orgánumok.
A legjobb példa Kína. A pekingi kormány aktívan támogatja az internetet, és az országban jelenleg 22 millió felhasználó van. A szolgáltatást viszont mindössze három ISP végzi, és egy új törvény értelmében a szolgáltató tehető felelőssé a szerverén tárolt illegális tartalomért. Aki az interneten kritizálja a kommunista vezetést, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat. Csiang Cö-min kínai elnök ugyanakkor elismeri, hogy "a hagyományos gazdaság és az információs technológia együtt alapozzák meg a 21. századi társadalom és gazdaság fejlődését". A pekingi vezetés az interneten is óvatosan egyensúlyozik a nyitás és a szoros ellenőrzés fenntartása közt. Hasonló dilemmával néz szembe az információs nagyhatalmi szerepre törekvő Bahrain és Dubai is, két apró arab sejkség a Perzsa-öböl mentén.
Több nyugati ország cenzúráz
Van ellenpélda is: több nyugati ország, ahol a hagyományos sajtót szinte semmilyen korlátozás nem terheli, cenzúrázza az interneten megjelenő tartalmat, általában azért, hogy megakadályozza államtitkok kiszivárgását, vagy a pornográfiához való hozzáférést. Ilyen ország Nagy-Britannia, Ausztrália, illetve az Egyesült Államok is.
A tanulmány szerzője szerint bár egyértelműen illúziónak bizonyult az a korábbi hit, hogy az internet totális szabadságot hoz majd, tagadhatatlan, hogy az új technológia még a legkevésbé szabad országokban is az elnyomás kereteit feszegeti.
Világszerte nőtt a sajtó szabadsága
A vizsgált 187 országból 72 ország sajtóját találták szabadnak (38,5 százalék), 53 országét részben szabadnak (28,3 százalék), és 63 országét nem szabadnak (33,2 százalék). A helyzet az elmúlt évben javult: hét országot soroltak eggyel feljebb a "szabadságskálán", és csak egy került lejjebb (Közép-Afrikai Köztársaság).
Továbbra is Nyugat-Európában van a legtöbb szabad sajtóval rendelkező ország - itt minden ország rendben van. Némileg javult a helyzet Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is, bár az utóbbi régióban csak Izrael rendelkezik teljesen szabad sajtóval. Instabil a helyzet Kelet-Európában - Bulgária nagyot lépett előre, Oroszország viszont épphogy megúszta, hogy sajtóját nem szabadnak bélyegezzék. Kilenc más ország, köztük Magyarország, esetében némi javulásról számol be a jelentés.
A magyar sajtó szabad - fenntartásokkal
Hazánk egyébként a második legszabadabb kategóriába került, ami azt jelenti, hogy elmaradunk a legtöbb nyugat-európai országtól, de nagyjából egy szinten vagyunk Nagy-Britanniával, ahol egy új információs törvény miatt némi romlást regisztráltak.
Hazánkról szólva a jelentés megemlíti még, hogy a média vezető munkatársaira is vonatkozik az átvilágítási törvény, hogy tilos az önkényuralmi jelképek használata, viszont eltörölték a rémhírterjesztést mint bűncselekményt. A szerzők megemlítik azt is, hogy a médiakuratóriumokban csak kormánypárti tagok ülnek, és a kormánytisztviselők előnyben részesítik a kormánypárti lapokat.