Szélesen értelmezték
Az ítélet indoklása szerint Krsztics nem vett részt a több mint hétezer muzulmán férfi és fiú kivégzésében, de a várost ostromló egység parancsnokaként tudomása volt a népirtásról.
A srebrenicai mészárlást népirtásnak minősítő ítélet történelmi jelentőségű lehet a nemzetközi jog alkalmazásában. Az ítélet szerint ugyanis nem csak a teljes lakosság (férfiak, nők, gyerekek) elpusztítására irányuló törekvés tartozik ebbe a körbe, de a lakosság egy részének (ebben az esetben férfiaknak) a megölése is.
Jelentéktelen öldöklés
Krsztics védői szerint "túl jelentéktelen" méretű volt az öldöklés ahhoz, hogy népirtásnak minősítsék - írja a BBC. Az ügyvédek már az elsőfokú ítéletet is erre hivatkozva támadták meg. A másodfokú bíróság azonban helyben hagyta az első fokon született ítéletben szereplő minősítést.
Srebrenicát - amelyet egyébként az ENSZ védett övezetnek minősített, de mégsem védett meg - 1995 júliusában foglalta el a boszniai szerbek hadereje, majd ezt követően, alig néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 helyi férfit végeztek ki. Ez volt a legszörnyűbb mészárlás Európában a II. világháború vége óta, s nem kis szerepet játszott abban, hogy a boszniai háború ügyében a nemzetközi közösség végre elszánta magát a beavatkozásra.
A várost elfoglaló szerb csapatokat Krsztics irányította, akit a boszniai nemzetközi békeerők 1998 decemberében elfogtak, s a hágai törvényszék elé állítottak. Az 1948-as genfi konvenció meghatározása szerint a népirtás "olyan bűncselekmény, amelyet egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének, vagy valamely részének elpusztítási szándékával követnek el".