Natália
-3 °C
8 °C

Függetlenséget a Sziklának!

2001.02.12. 09:30
Új fejezetet nyitott Josep Piqué spanyol külügyminiszter a mintegy háromszáz éve tartó spanyol-brit gibraltári vitában. A külügyminiszter ,,gyarmati anakronizmusnak" nevezte Gibraltár jelenlegi helyzetét. Véleménye szerint Gibraltár nemhogy nem termel, de a spanyol gazdaságból táplálkozik - röviden: szuverenitást a Sziklának!

A spanyolok külügyminisztere, Josep Piqué élesen kritizálta az ellentmondásos gibraltári pénzügyi helyzetet, azt ,,parazita gazdaságnak" bélyegezve. Amint elmondta, a kis sziget egyáltalán nem termel, hanem éppen Spanyolországból táplálkozik. A spanyol kormány egyre nehezebben viseli el ezt a ,,ballasztot", aminek következtében újra megromolhat a (hagyományosan is meglehetősen paprikás hangulatú) brit-spanyol viszony. Piqué deklarálta: Gibraltárral kapcsolatban bármely tárgyalás kerete a szuverenitás kell, hogy legyen.

Bekeményít a spanyol kormány

Gibraltár látképe
Piqué kemény szavaira a madridi brit követség szóvivője reagált először, elmondván, hogy a spanyol kabinet hangvétele megváltozott a témában. Valóban, a szocialista rezsimek leváltása óta, öt éve nem volt jellemző a madridi politikára a ,,keménykedés", még egy olyan kényes külpolitikai kérdésben sem, mint Gibraltár helyzete. Legutóbb a gibraltári személyi igazolvány és vezetői engedély európai szintű elfogadásával gesztusértékű lépést tett Spanyolország a kényes helyzet orvoslására. Most azonban visszautasította a gibraltári kormány azon kérését, hogy egymillió telefonvonalat vezethessenek be a brit korona 6,5 négyzetkilométeres tengerentúli birtokára, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger találkozásánál. A spanyol álláspont szerint a 30 ezer lakosú sziget már 1986 óta rendelkezik 30 ezer vonallal.

Háromszáz éve tart a viszály

A két korona közötti viszály eredetéhez 1704-ig kell visszamennünk, amikor a britek kizavarták a spanyolokat a szigetről. Ennek szentesítése is megtörtént kilenc évvel később, az utrechti szerződésben, ami persze nem jelentette azt, hogy a spanyol hatalom ne próbálta volna békésen vagy erőszak útján visszaszerezni a hatalmat a Szikla fölött. Nagy brit dicsőségként írnak az angol középiskolás tankönyvek a 1779 és 83 közötti ostromról, amikor a spanyol armada szilánkokra lőtte a kis brit erődöt, de elfoglalni nem tudta.

A Tireless-konfliktus
A brit flotta Gibraltár közelében hajózó atom-tengeralattjárójában, a Tirelessben a reaktorhoz kapcsolódó hűtőrendszerben megrepedt egy cső. Az ilyen típusú hibák esetében érvényes biztonsági előírások a lehető leggyorsabb dokkolást írják elő, a legközelebbi kikötőben. A sérült tengeralattjárónak a lakónegyedektől éppen 500 méterre jutott hely. Az atomszennyeződésektől örökös pánikban élő gibraltári lakosság nem tudott azonosulni a helyzettel, hogy partjainál egy meghibásodott atom-tengeralattjáró ,,horgonyoz". A spanyolok sem.
Sosem volt unalmas az élet a Sziklán, hiszen a huszadik század is tele volt külpolitikai döntések és diplomáciai harcok garmadájával. 1967-ben népszavazás döntött arról, hogy hová is akar tartozni a stratégiai fontosságú sziget: Franco diktatórikus palástjának bojtjai közé vagy a háborúskodást kevésbé kedvelő Angliához.

A helyzetet elmérgesítette, hogy az angol, bosszantásra is szakosodott politikai elit önrendelkezési jogokat adott a gibraltári kormánynak. A Spanyolországtól egy centire kitörő, tomboló demokrácia érzékenyen érintette a ,,türelméről" amúgy híres Francót, és azonnal lezáratta a sziget szárazföldi határát.

Megnyílt határok?

Bár a határt már a nyolcvanas évek közepén megnyitották, a spanyol ,,ellenségeskedés" nem enyhült az andalúziai parasztokkal szemben. Aki valaha volt már andalúziai paraszt a spanyol-gibraltári határon várakozva, az tudja, hogy nem érdemes csempészni (vagy csak ügyesen, ahogyan azt a hírek szerint nagy csempészhagyományokra visszanéző sziklalakók értik és teszik), mert könnyen rossz vége lehet.

A mostani spanyol, kemény hangvételű politikai nyilatkozatnak nincsen sok újdonsága az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Folytatódik a szócsata, a számháború a két ország között, most már azzal a kitétellel, hogy a spanyol oldal ráeszmélt: sohasem fogja megszerezni Gibraltárt. Ennek fényében, ha az övé nem lehet, akkor senkié se legyen. Ahogyan azt Piqué, spanyol külügyminiszter rendkívül diplomatikusan kijelentette: ,,Gibraltárral kapcsolatban bármely tárgyalás kerete a szuverenitás kell, hogy legyen".