Miklós
-7 °C
2 °C

Magyarország a gyorsvonat útjában

2001.02.05. 19:44
A magyar felsőoktatásban tanulók globalizációról alkotott véleményét vizsgálta az a közvélemény-kutatás, amelyet az M&H Communications nevű cég végzett el. A felmérésből kiderül, hogy az egyetemistáknak nincs kialakult, éles képük a globalizációról; nagy részük mégis inkább negatívan vélekedik a folyamat hazánkra gyakorolt hatásairól, és úgy érzik: nem is nagyon lehet ellene mit tenni.
A jelentésből kiderül, hogy a válaszolóknak nincs éles képük a folyamatról. Ötödük nem tudta definiálni, mi az a globalizáció, kétharmaduk viszont egységesítést ért a kifejezés alatt, azaz az országok, a gazdaság, a kultúra egységesülését valamilyen erősebb hatalom által. A megkérdezettek harmada negatív folyamatként gondol a globalizációra, hisz meghatározásukat olyan jelenségek jellemezték, mint a multinacionális cégek világhatalomra törése, a gyarmatosítás, az USA hegemóniájának erősödése, vagy a környezetszennyezés.

,,Magyarországra inkább kedvezőtlenül hat"

Inkább pesszimistán ítélik meg a magyar egyetemisták a globalizáció hazánkra gyakorolt hatását. Több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a hatás vegyes (tehát jó is, meg rossz is), negyedük pedig negatívnak nevezte a globalizáció hatását Magyarországra. 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy ez a hatás semleges, és csak 13 százalék értekeli pozitívan a folyamatot.

Érdekesség, hogy a gazdasági felsőoktatásban tanulók optimistábban: harmaduk hiszi úgy, hogy a globalizáció jó Magyarországnak, és 40 százalékuk szerint is-is. Legrosszabb véleménnyel az agrár felsőoktatásban tanulók bírnak. Elmondható az is, hogy aki a globalizációról általában pozitívan gondolkodik, az hasonlóan értékeli hazánkra gyakorolt hatását is.

Ön szerint milyen hatással van Magyarországra a globalizáció?

Tehetetlenek vagyunk a globalizációval szemben?

Talán jellemzően magyar érzelemként értékelhető, hogy a válaszadók 92 százaléka gondolta úgy, hogy Magyarország - vagy más kis országok, illetve kis országok csoportja - teljesen tehetetlen a folyamattal szemben. A globalizációellenes tüntetésekkel kapcsolatban harmaduk úgy vélekedett, ezek a mozgalmak csak rövidtávú hatást gyakorolhatnak a nemzetközi pénzügyi intézetekre, multinacionális cégekre; ötödük szerint kisebb kérdésekben befolyásolhatóak e szervezetek. További harmaduk egyáltalán semmilyen hatást nem vár a tüntetők tevékenységétől. Mindenesetre 82 százalék úgy gondolja: a globalizációs folyamat az elkövetkezendő években nemhogy megtorpan, de változatlan, vagy gyorsuló sebességgel halad majd.

Európai vagy magyar?

Összefüggés van nemzeti érzelmeink és a globalizáció megítélése közt. Akik negatívan ítélik meg a globalizációt, azok az átlagosnál nagyobb arányban tartják magukat magyarnak (67,5 százalék), míg akik kedvezőbben vélekednek róla, azok inkább európaiként gondolnak magukra - legalábbis akkor, ha hazánk már az Európai Unió tagja lesz. Különösnek tűnhet, hogy a gazdasági felsőoktatásban tanulók inkább éreznék magukat magyarnak az EU-n belül, mint európainak (68 százalékuk). Ezzel szemben az agrárképzésben résztvevőknek csak 42 százaléka gondolna magára magyarként csatlakozásunkat követően; ők inkább éreznék magukat európainak.

Kulturális ellenkezés

A felmérés módszeréről
A felmérés készítői 450 felsőoktatásban tanuló, 20-28 éves magyar fiatalt kérdeztek meg, kérdőívek, fókuszcsoportos beszélgetések, és mélyinterjúk útján. A felmérés reprezentatív, a résztvevők 55,8 százaléka budapesti, 21,8 százaléka nyugat-, 21,5 százaléka pedig kelet-magyarországi. Az eredményeket az intézmény típusa, a válaszoló neme, és lakóhelye alapján értékelték. A felmérést 2000 októbere és 2001 januárja közt végezték el.
Ami a globalizáció kulturális hatásait illeti, a válaszolók több mint fele igen rossz véleménnyel volt az adaptálás nélkül ,,ránkzúdított" külföldi reklámokról. 26 százalékot nem érdekelte a reklám eredete, a többiek pedig úgy vélték: van jó is, rossz is. Hasonlóképp: a válaszadók több mint harmada gondolta úgy, hogy a reklámokban használt angol szavak rossz hatást váltanak ki. Negyedük szerint viszont ez elkerülhetetlen.

A válaszadás itt is jól igazodik ahhoz, hogyan viszonyulnak általában a globalizációhoz. A megkérdezettek majd' fele látja úgy, hogy a franciák jól teszik, hogy törvényileg korlátozzák az angol feliratok terjedését országukban; fele ennyien ellenzik a törvényi szabályozást. Több támogatója került ki e törekvésnek a jogász- és bölcsészhallgatók köreiből.

Ami a zenét és a filmet illeti, a válaszadók túlnyomó többsége látja úgy, hogy nem az eredettől függ, hogy a produkció milyen, és mindkettő jó lehet. Érdekes, hogy akik markáns véleménnyel bírnak, azok inkább a külföldi zenéket vagy filmeket kedvelik.

De kiállunk-e?

A válaszolók csak negyede ügyel arra, hogy ha lehet, inkább magyar terméket vegyen. A többieket ez vagy nem érdekli, vagy pedig az árat, illetve a minőséget részesíti előnyben egy áru elbírálásánál. A globalizációhoz való általános viszony itt is meghatározó: ellenzői inkább a magyar portékát részesítik előnyben, a támogatók kedvelik a külföldi termékeket, vagy nem figyelnek erre oda (11 százalék). Akik semlegesen látják a globalizációt, azokat főként az ár befolyásolja (29 százalék). Akik a globalizáció mindkét oldalát látják, azok pedig az átlagnál jobban ügyelnek arra, hogy magyar portékát vegyenek (27 százalék). Jellemző: minden második megkérdezett nagy ellenszenvvel tekint a bevásárlóközpontokra.

Nem lehet nem észrevenni, hogy bár a globalizációt, mint fogalmat, kevesen látják élesen, azokról a hatásokról, illetve folyamatokról, melyeket általában a globalizációhoz szokás kötni, markánsabb véleménnyel rendelkeznek a válaszadók. Nem a válaszadók tájékozatlanságáról van tehát szó, inkább arról, hogy a megfigyelt jelenségekről kevesen vélekednek úgy, hogy azok egy folyamat részei.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!