Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Beindult a hivatalos agyelszívás

2000.08.01. 20:12
Kapcsolódó cikkek (1)
A német munkaügyi miniszter, Walter Riester Nürnbergben átadta az első ,,zöldkártyát", azaz a külföldi informatikusok munkavállalását lehetővé tevő első engedélyt - adta hírül a dpa. A 25 éves indonéz szakember már eddig is Németországban, Aachenben dolgozott. Az augusztus elsején életbe lépő új szabály szerint két lépésben legkevesebb 20.000 hasonló ,,zöldkártyát" osztanak majd ki európai, de nem uniós tagállambeli informatikusnak. A Reuters szerint a Német Munkaügyi Minisztériumban eddig 5.500 jelentkezőt - közöttük 65 magyar szakembert - regisztráltak. Hazai munkaközvetítők szerint várhatóan több száz szakember hagyja el Magyarországot.

Harianto Wijaya átveszi a zöldkártyát Walter Riestertől
Németországban Harianto Wijaya indonéz informatikus kapta az első ,,zöldkártyát", azaz az augusztus elsejétől érvényes tömeges munkavállalási engedélyek első darabját. A 25 éves szakember már eddig is Németországban dolgozott, ám az új engedély nélkül elvesztette volna a munkáját.

Harianto Wijaya korábban kitűnő eredménnyel diplomázott az Aacheni Műszaki Főiskolán, és azonnal munkahelyet is kapott az AixCom mobilszolgáltató-cégnél.

Zöld kártya
Követelmények: Egyetemi vagy főiskolai szakirányú diploma (információ- vagy kommunikációtechnológiai terület), avagy szerződés a német céggel arról, hogy legkevesebb bruttó 100.000 német márkát fizet a pályázónak évente. Időtartam: A munkavállalási engedély öt évre szól, akkor is, ha a külföldi szakember ez idő alatt munkahelyet változtat. Az engedélyt később meg lehet hosszabbítani Jelentkezés: Fejvadász cégek is bekapcsolódhatnak a toborzásba. A munkaügyi hivatalnak az igazolások kézhezvételétől számítva egy héten belül kell választ adnia - áll a kabinet által kiadott közleményben.
Eleddig száz országból 5.500 hivatalos igénylés érkezett a kabinethez, viszont ennél jóval többen érdeklődtek az álláslehetőségekről - nyilatkozta a dpa-nak Bonnban Helmut Westkamp, a német Központi Munkaügyi Hivatal vezetője.

A Reuters szerint legtöbben Pakisztánból pályáznak, Magyarország - 65 jelentkezővel - nincs az első tíz ország között. Az dpa arról adott hírt, hogy a Deutsche Telekom élesen bírálta az új zöld- kártya rendszert. Az IBM egyetlen zöld kártya kiadását kérte - egy tunéziai informatikus számára.

Arról, hogy megköveteli-e a diplomát, minden munkaadó maga dönt. A nyelvtudásról sincs egységes szabályozás, de ha valaki nem tud németül, az sem lehet akadály - jelentette ki Westkamp a dpa-nak. A legtöbb vállalat azonban legalább alapfokú német nyelvtudást kér a jelentkezőktől.

Tartanak az idegengyűlölettől
A nyelvi problémák mellett az is visszatartja a jelentkezőket, hogy a kelet-európai, az indiai és a pakisztáni jelöltek félnek az idegengyűlölettől - fogalmaz a hivatal vezetője. Németország helyett inkább Angliában vagy az Egyesült Államokban vállalnak munkát - így Westkamp.
Gerhard Schröder március közepén jelentette ki, hogy harmincezer európai, de nem EU-tagországbéli szakértőt várnak Németországba, a német kormány ugyanakkor további húszezer zöldkártyát ajánlott föl indiai szakértőknek. Németország kizárólag egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező szakemberek jelentkezését várja. Ezt a kijelentést májusban módosították: amennyiben a cég hajlandó a pályázónak legkevesebb 100.000 márkát fizetni évente, nem kötik diplomához a munkavállalást. A külföldi szakértők tömeges tartózkodási engedélye körüli vita március óta tart Németországban. Az IG-Metall, az egyik legnagyobb német szakszervezet elnöke, Klaus Zwickel élesen bírálta a tervezett zöldkártya-rendszert, és azt követelte: mindenek előtt adjanak munkát a harmincezer munkanélküli német informatikusnak.

Egyre népszerűbb az IT szakma
Minden tizedik idén felvett főiskolai és egyetemi hallgató informatikusi diplomára vágyik - derül ki az Oktatási Minisztérium adataiból. A tárca eredetileg 3300 helyet szánt az informatikus-hallgatóknak a 43500 fős államilag finanszírozott keretből, ám a felvételi időszakban - a németországi zöldkártya-rendszerrel összefüggő igénynövekedésre számítva - további 850 helyet is felszabadított a kevésbé keresett szakok, illetve intézmények rovására. Forrás: Népszabadság

Bernhard Jagoda, a nürnbergi szövetségi munkaügyi hivatal vezetője hangsúlyozta: a zöldkártya csak átmeneti megoldás lehet a hiányzó IT-szakemberek pótlására. Jagoda márciusban már felhívta a figyelmet arra, hogy évente 6.000-7.000 informatikus végez Németországban, ám egyharmaduk külföldön vállal munkát.

Jól fizetnek
A frissdiplomás informatikusok Magyarországon 120-150 ezer forintot keresnek. Finnországban a Nokia, amely közismerten a legkevesebbet fizeti a finn cégek közül, négyezer forintot fizet óránként. A munkakörülményekkel is nehezen versenyeznek a magyar vállalatok: a Soneranál például külön játékszoba, függőágy, friss gyümölcs, ingyen kávé és energiaital is jár a munkatársaknak. Szauna is, természetesen. Ezen felül el lehet számolni háromhavonta a repülőjegyet, és természetesen ingyen telefonálhat a programozó. Jellemző a finn munkatempóra: Barátunk egy hónapot kapott egy projectre. Négy hétig lógatta a lábát, majd pontosan 14 perc alatt megírta a kért programot.
Beck György, a Magyar Informatikusok Szövetségének elnöke szerint természetes piaci jelenség, hogy a szabad piaci körülmények között Németország elszívja a jól képzett szakembereket. Az IT egyébként is slágerszakma lett, s ezért sokkal nagyobb sebességgel fejlődik a piac, mint hogy azt a képzés követni tudná. A németek akciója ellen nincs mit tenni, és értelmetlen is lenne adminisztrációs eszközökkel megakadályozni, hiszen hamarosan az USA is hasonló lépésre szánja el magát - mondta Beck. A német liberalizáció egyelőre nem érezteti jelentősen a hatását Beck szerint, mert általában favágásra szerződtetik a külföldieket - monoton, egyhangú munkára.

Válogatás lesz
A Népszava úgy tudja, hogy már megkezdték annak a több mint 300 informatikus jelentkezőnek a válogatását, akik az augusztus 1-jén induló zöldkártya-program segítségével szeretnének külföldre szerződni. Kelemen András, a Multijob, az egyik legnagyobb ilyen jellegű hazai munkaközvetítő társaság igazgatójának becslése szerint év végéig 500 és 1000 között lesz azoknak az informatikusoknak a száma, akik elhagyják az országot
Később a szakember szerint három fő irányvonal mentén lehet kivédeni az agyelszívást. Egyrészt itthon is meg kell teremteni azokat a körülményeket, amit a külföldiek kínálnak, tehát versenyképes jövedelmet és érdekes munkát kell ajánlani az informatikusoknak.

Másodsorban meg kell teremteni a távmunkához a lehetőséget - fogalmaz Beck György -, azaz a külföldi cégek projectjeit Magyarországon kötött szerződéssel, magyar munkaerővel itthon lehetne elvégeztetni.

Harmadrészt meg kell könnyíteni, hogy a cseh vagy az erdélyi informatikusok Magyarországon vállalhassanak munkát. A január elseje óta érvényes jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy Magyarországon három hónapig hirdetni kell egy állást, és csak akkor vehetnek fel külföldit, ha ennyi idő után sincs rá megfelelő magyar jelentkező.

Két-három hónap alatt lefutó projecteknél viszont ez a módszer nyilván nem működhet, Beck szerint a törvényt hamarosan módosítani kell. Hamarosan ugyanis itthon is komoly gondot okoz majd a szakemberhiány - tette hozzá Beck -, mert bár kissé emelkedett az e szakirányba fölvett hallgatók száma, itthon is egyre több szakemberre lesz szükség. A Budapesti Műszaki Egyetemre például 1500-2000 gyereket vettek föl informatikai szakra, Kecskemétre is háromszázat, Dunaújvárosba 260-at - ám ez még mindig kevés lesz - véli a Magyar Informatikusok Szövetségének elnöke.