Cecília
1 °C
6 °C

Már megint volt egy hatnapos háború

2008.08.13. 16:22
A kedd éjjel megkötött grúz-orosz tűzszünet Oroszország teljes győzelmét hozta. A két ország közötti háború hat napig tartott, éppen mint a hatnapos háborúnak nevezett izraeli-arab konfliktus 1967-ben.

Ugyan a legfrissebb hírek szerint nem kizárt, hogy az oroszok a grúz főváros ellen készülnek, de hivatalosan szerda reggel óta tűzszünet van érvényben Grúzia és Oroszország között. A háború alig hat napig tartott, ennyi idő alatt az orosz hadsereg megtörte a grúz ellenállást. A grúzok az utóbbi tíz évben rengetet költöttek hadseregük modernizálására, amihez az USA nagyon sok segítséget adott. A szövetséget erősítette, hogy két olajvezeték is épült Grúzia területén és mindkettőben komoly amerikai érdekeltségek vannak. (Az egyik Kazahsztánból Grúziába, a jelentősebb Azerbajdzsánból Törökországba viszi az értékes nyersanyagot.)

A rövid háború története:

Amikor Mihail Szaakasvili a 2003-as forradalom után hatalomra jutott, rögtön megígérte, hogy visszaszerzi Grúzia három, 1992-ben elszakadt tartományát. A muzulmán grúzok lakta Adzsáriát rövidesen vértelenül visszafoglalta, és Dél-Oszétia egyharmadát is visszacsatolta. Abházia és Dél-Oszétia maradéka azonban továbbra is független maradt, mindkettőben orosz katonák állomásoztak. Dél-Oszétiában az utóbbi hetekben rendszeresek voltak a határmenti összecsapások, a két oldal egymást vádolta az erőszak kiélezésével. Abházia felett pedig egymás pilóta nélküli kémrepülőit lődözték ki az oroszok és a grúzok az utóbbi időben.

Február:

Koszovó amerikai támogatással kikiáltja a függetlenségét. Az orosz kormány szerint eljött az ideje, hogy Abházia és Dél-Oszétia is független legyen.

Április:

A bukaresti NATO-csúcson Grúzia tagjelölti státust kap. Oroszország ezt nagyon rossz néven veszi. Az orosz hadsereg aktivizálni kezdi magát a térségben. Csapatokat vontak össze Abháziában és a szakadár tartomány légterében lelőnek egy grúz kémrepülőgépet.

Május:

400 orosz katonát vezényelnek Abháziába, Dmitrij Medvegyev új orosz elnök beiktatásának napján. A grúz miniszterelnök-helyettes Brüsszelben az EU vezetőitől gyors segítséget kér, mert a grúz kormány orosz támadástól tart.

Július:

Orosz vadászgépek berepülnek Dél-Oszétia légterébe, az orosz kormány szerint figyelmeztetésül. A grúzok hazahívják moszkvai nagykövetüket.

Auguszts 4.:

A dél-oszét kormány szerint grúz katonák megöltek hat embert, amikor állásaikat lőtték. Oroszország tiltakozik az erőszak ellen.

Augusztus 7.:

Tárgyalások kezdődnek orosz közvetítéssel a dél-oszétok és a grúzok között, a grúz elnök egyoldalú tűzszünetet és autonómiát ígér. Néhány órával később a grúz hadsereg lőni kezdi Chinvalit, a dél-oszét fővárost.

Augusztus 8.:

Orosz katonák vonulnak Dél-Oszétiába, hogy segítsenek a grúzok elleni harcban. Felmentik az ostromlott Chinvalit és grúz katonai állásokat bombáznak Dél-Oszétián kívül is. Ezrek menekülnek el Dél-Oszétiából Oroszországba.

Képaláírás

Augusztus 9.:

Az oroszok elfoglalják Chinvalit. Bombázni kezdik Gorit, Sztálin szülővárosát, ami Grúziához tartozik, de nagyon közel van az oszét határhoz, és a grúz hadsereg innen indítja oszétiai hadműveleteit. Amerikai segítséggel hazatér 2000 grúz katona Irakból, az egységeket azonnal Gorihoz vezénylik. Az oroszok lebombázzák Poti kikötőjét.

Képaláírás

Augusztus 10.:

A grúzok tűzszünetet kérnek, de az oroszok nem engednek. 9000 orosz katonát vonnak össze Abháziában, ahol a helyi kormány bejelenti, hogy hadba lépnek Grúzia ellen. A Fekete-tengeren mozgósítják az orosz flottát és elsüllyesztenek egy grúz hadihajót. Az orosz légierő Tbiliszi környékén katonai célpontokat bombáz. Folytatódik Gori ostroma, az 50 ezer lakos nagy része elmenekül.

Kattintson!

Augusztus 11.:

A grúzok bejelentik, hogy nem harcolnak tovább Dél-Oszétiában, és csapataikat is kivonják a tartományból. Az oroszok szerint viszont továbbra is lövik a grúzok Chinvalit. A grúz hadsereg feladja a szétbombázott Gorit. Abházia ultimátumban követeli, hogy a grúz hadsereg vonuljon ki a Kodori-szorosból, ami ugyan Grúziához tartozik, viszont stratégiailag kulcsfontosságú Abházia ellenőrzéséhez. A grúz kormány nem enged.

Augusztus 12.:

Orosz és abház csapatok Abházia felől benyomulnak Grúzia területére. A grúz hadsereg feladja a Kodori-szorost. Három grúz hadihajót elsüllyesztenek Poti kikötőjében. A grúz hadügyminiszter bejelenti, hogy a grúz hadsereg fegyvereinek nagy részét megsemmisítették, a maradék erőket pedig Tbiliszi védelmére vonják össze. Grúzia nemzetközi segítséget kér.

Kattintson!

Augusztus 13.:

Nagyobb harci cselekmények nem történnek, de az orosz csapatok nem hagyják el Grúziát. Gorit blokád alá veszik, mindenkit ellenőriznek aki a városba ki vagy be akar menni. Hivatalosan a fosztogatóktól védik a szétbombázott települést. Több szemtanú és a grúz elnök szerint orosz tankok indultak el Goriból Tbiliszi felé, a grúz kormány a főváros ostromától tart.

Kattintson!

Medvegyev orosz elnök nem sokkal dél előtt bejelenti, hogy leállítják az oroszok a hadműveleteket. Az orosz kormány azt ígéri, hogy nem szállják meg Grúziát, de csapataik hosszabb távon Abháziában és Dél-Oszétiában maradnak.

Az éjszaka francia közvetítéssel tűzszünetet köt Oroszország és Grúzia. Grúzia vállalja, hogy visszavonul az 1992-es határok mögé, vagyis feladja Abházia és Dél-Oszétia egészét, katonáit pedig visszarendeli a kaszárnyákba. Az oroszok ígéretet tesznek, hogy kivonják katonáikat a grúz területekről, kivéve a két szakadár tartományt.

Délután néhány orosz tank elindul a Goriból Tbiliszibe vezető úton, a grúz kormány a főváros ostromától tart.

Veszteségek

A háború áldozatairól nagyon ellentmondó hírek érkeztek. A dél-oszétok és az oroszok szerint legalább 2000 civil halt meg Dél-Oszétiában, a grúzok szerint még 200 sem. A grúz kormány szerint 175 grúz halt meg, többségük civil. Az oroszok kevesebb, mint 20 katona elvesztéséről beszélnek, a grúz elnök szerint 400 orosz fegyverest öltek meg. Szinte teljesen kiégett két város, Chinvali és Gori. Százezer embernek kellett elmenekülnie otthonából, többségük alig tudott valamit magával vinni.

Nem tudni, hogy ki kezdte

Továbbra is vitatott, hogy ki kezdte a háborút. Mindkét oldal nagyon komoly propaganda-gépezetet indított be a világ meggyőzésére és bizonyítékokat még egyik fél sem mutatott be.

Az orosz verzió szerint a grúz hadsereg rárontott Dél-Oszétiára, ráadásul alig néhány órával azután, hogy békét és autonómiát ajánlottak a tartománynak. Az orosz kormány szerint a grúzok népirtásba kezdtek a régióban és az orosz csapatok a békét mentek megteremteni az agresszorral szemben. Mivel az oszétek többsége orosz állampolgárságot kapott, így Oroszország arra is hivatkozott, hogy meg kell védenie polgáraikat.

A grúz verzió szerint orosz támogatással a dél-oszétok folyamatosan támadtak grúz falvakat és orosz tankok indultak meg Dél-Oszétia felé. A grúz hadsereg azért kezdett támadni, mert attól tartottak, hogy ha tovább várnak, akkor már semmi esélyük sem lett volna és az oroszok ellen.

Oroszország nyert

A háborút egyértelműen Oroszország nyerte. Grúzia elvesztette az eddig is különálló Abháziát és teljes Dél-Oszétiát is, amelynek egyhamradát a konfliktus előtt még ellenőrzése alatt tartotta. A grúz hadsereg elvesztette fegyverei nagy részét.

Oroszország bebizonyította, hogy nem hagyja, hogy határainál Amerika-barát kormányok működjenek. A jelzés az ukrán kormánynak is szól, akik szintén NATO-tagságot akartak. Valószínűleg a baltiak után újabb volt szovjet tagköztársaságok nem lesznek a katonai szövetség tagjai.

A nyugati hatalmak szóban kiálltak Grúzia mellett, de lényegében elfogadták, hogy Oroszország igényt tart a két vitatott grúz tartományra. Bush amerikai elnök például úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan az Oszétián kívüli grúz területek bombázása, vagyis az USA a dél-oszétiai orosz katonai műveleteket nem ítélte el. Az EU vezetői is csak a belső grúz területek támadásai ellen szóltak. A francia diplomácia komoly sikere, hogy a tűzszünetet Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítésével kötötték. Ugyanakkor az USA fontos pozíciót vesztett a térségben: az általuk pénzelt és kiképzett grúz hadsereg lényegében megsemmisült.

Nem világos mi lesz most

Nem tudni, hogy mi lesz a grúz kormány sorsa. Az orosz kormány szerint nem volt a háború célja az Amerika-barát kormány eltávolítása, de magas rangú orosz politikusok már jelezték, hogy nem tekintik tárgyalópartnernek a szerintük háborús bűnös Szaakasvili elnököt. Az abház vezetők sem hajlandók tárgyalni vele. A háború könnyen okozhatja a washingtoni ügyvédi irodáját a tbiliszi elnöki palotára felcserélő Szaakasvili bukását. Tavaly ősszel már előre hozott választásokat kényszerített ki tüntetések sorozatával az ellenzék, amit a megtámadott elnök szerint az orosz ügynökök provokálták. Az időközi választást Szaakasvili megnyerte, de a mostani katonai vereség elkoptathatja maradék népszerűségét. Kérdés, hogy az oroszoknak sikerül-e Moszkvához hű kormányt alakítani, vagy marad az amerikai befolyás, ami már a 90-es évek közepe óta meghatározza a grúz kormányok politikáját.

Nem tudni, hogy mi lesz Abházia és Dél-Oszétia sorsa. A két kis tartomány függetlenségét eddig csak Oroszország ismerte el. Moszkva állampolgárságot is adott az ott élőknek, elképzelhető, hogy előbb-utóbb megpróbálják Oroszországhoz csatolni a területeket, amit a nyugat valószínűleg élesen ellenez majd. Elképzelhető, hogy olyan függőben lévő helyzet alakul ki, mint Észak-Ciprus esetében, ahol több mint 30 éve működik egy csak a törökök által elismert állam. Ez az ott élők kilátásait nem teszi vidámmá, viszont a csempészetre berendezkedett helyi vezetést segítheti a túlélésben. Kérdés az is, hogy ki lakik majd Dél-Oszétiában: az alig hetvenezres tartomány lakosainak fele elmenekült, sok ház megsemmisült és egyáltalán nem biztos, hogy az egykori lakosok hamar vissza akarnának térni Oroszországból, és ha mennének, lenne aki újra felépíti településeiket.