Judit
-2 °C
8 °C

Sevardnadze után ismét széthúzás

2003.11.24. 13:46
Grúziában polgárháborús veszély van, az ország nem működik - mondta az Indexnek Deák András, a Külügyi Intézet munkatársa. Sevardnadze elkergetése utáni legnagyobb kérdés, hogy megbuktatásán túlmenően mennyire képesek az ellenzéki erők együttműködni, a szakértő ugyanakkor ebben korántsem optimista. Az Egyesült Államok és Oroszország a grúz-kérdésben igyekszik a helyzetet békés mederben tartani, legfőbb érdekük jelenleg, hogy az ország ne süllyedjen polgárháborúba.
A hetvenes évek elejétől első titkárként dolgozó Sevardnadze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért kellett mennie, nyilatkozta az Indexnek Deák András külpolitikai szakértő a grúz belpolitikai helyzetet jellemezve. A peresztrojka időszakában a Szovjetunió külügyminisztereként dolgozó Sevardnadzét a kilencvenes évek elejének polgárháborús időszakában hívták vissza a grúz elnöki székbe, ám "igen hamar elvesztette népszerűségét".

A viharos népszerűségvesztésnek az az oka, hogy "nincs villany, óriási a korrupció, s a béreket is csak későn fizetik ki, már ha egyáltalán kifizetik". Mindez azért alakult így, mert Sevardnadze a kilencvenes évek első felének polgárháborúit követően nem tudta olyan mértékben konszolidálni az államot, hogy képes legyen betartani ígéreteit. Abházia és Oszétia a kilencvenes évek elejének háborúi során lényegében elszakadt Grúziától, az államokban Moszkva volt kénytelen rendet teremteni és mindmáig orosz békefenntartók állomásoznak területükön. Az országban egyébként számos paramilitáris hadsereg működik, amelyeket Sevardnadze nemhogy nem volt képes leszerelni, nem egyszer fel is használt hatalma biztosítására.

A közelmúlt ugyanakkor az elemző szerint "több problémát hozott a felszínre, mint amennyit a grúz elnök lemondása megoldott". Nem lehet tudni, pontosan mikor lesznek a választások: Grúzia jelenleg parlament és elnök nélkül tengődik. Igaz megbízott elnöke van, aki viszont egy nő, ami politikai értelemben nem biztos, hogy előnyt jelent" a térségben. Nino Burdzsanadze egyedül nem tudja irányítani az országot, ezért hatalmához, a kormányzáshoz minden bizonnyal szüksége lesz átmeneti alkukra a különféle politikai csoportosulásokkal, ebbe a folyamatba pedig valószínű, hogy a hadsereget is be kell vonnia. Ugyanakkor a hadsereg sem egységes, különféle klánokból áll.

Ugyanez a megosztottság jellemzi a politikai közéletet is. A pártok semmiben sem tartanak össze, csupán Sevardnadze elleni fellépésükben voltak egységesek. A további összefogás kérdésében Deák András "nem optimista". Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a Sevardnadze-blokk eltűnik a süllyesztőben, Sevardnadzével együtt. Lényeges a pozíciók megszerzése szempontjából, hogy ki tud tömegeket a saját érdekében megmozgatni, amire a legutóbbi időben csak Sevardnadze egyik legfőbb ellenfele, a populista Szaakasvili volt képes.

Bár a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország álláspontja sok kérdésben nem egyezik Grúziát illetően, jelenleg mindkét nagyhatalom legfőbb törekvése, hogy elkerülje a polgárháborút. Egyes feltételezések szerint az amerikaiak Szaakasvilit támogatják. Oroszország nem népszerű Grúziában, így nyíltan oroszbarát kormányt hatalomra juttatni "teljesen irracionális" - mondta Deák András. Az sem mellékes, hogy az Egyesült Államok terroristatérképén Grúzia, mint az al-Kaida egyik támogató régiója van feltüntetve.