|
Válasz a terrorra: mit tehet az Egyesült Államok
| |
Egyértelmű, hogy Amerika válaszcsapásra, sőt háborúra készül. Bush elnök háborús cselekménynek nevezte a New York-i és washingtoni támadásokat, amelyért nem csak a terroristáknak, de a terroristákat támogató országoknak is lakolniuk kell. A NATO is háborús támadásként értékeli az akciót, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek az Egyesült Államok segítségére kell sietnie. A kongresszus pedig egy határozaton dolgozik, amely felhatalmazná az elnököt a katonai erő alkalmazására. Bush lehetőségei valójában azonban elég korlátozottak.
>>> Bővebben
|
|
Miután szerdán este Lord Robertson NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szervezet - történetében először - "életbe lépteti" a Washingtoni Egyezmény ötödik cikkelyét, egyértelművé vált, hogy a tizennyolc tagállam bármilyen támogatást megad az Egyesült Államok katonai ellencsapásához. Robertson azzal indokolta a döntést, hogy a terrortámadás külföldről érkezett, és kimeríti a cikkely alkalmazásának feltételeit. Mivel NATO-tagként Magyarország minden fórumon jelezte, hogy támogatja az Egyesült Államokat: fennállhat annak a lehetősége, hogy az USA és a NATO oldalán hadba lépünk a még nem lokalizált ellenféllel.
Elvi síkon
- Természetesen ez a Washingtoni Egyezmény V. cikkelye miatt így van, de hangsúlyozni kell, hogy egyelőre csak elvi síkon lehet ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mivel minden teóriában rengeteg bizonytalan tétel van: nem lehet konkrét dolgokról felvilágosítást adni - mondta az Indexnek Joós György, a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztály-vezetője. Joós hozzátette: a honvédelem csak akkor tud döntéseket hozni, ha ezekhez megvannak azok az információk, amelyek már nem feltételezésen alapulnak.
Ezer variáció
Ebből következik, hogy egyelőre nem lehet tudni: milyen intézkedéseket vezetnének be Magyarországon egy esetleges NATO-akció kapcsán. Keleti György, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke hasonlóan fogalmazott: "A válaszcsapásnak ezer meg ezer variációja van, ezért rendkívül nehéz előre bármit is mondani". Keleti utalt arra, hogy a részvételnek több formája van, amit a Koszovó elleni "sajátos" magyar segítség is bizonyított.
Nemzetbiztonsági szempontokból az országoknak önálló döntési jogköre van: mindenki saját maga dönt a bevezetendő intézkedésekről.
- Azonban erre ugyanúgy nincs recept, mint egy esetleges háborúban való szerepvállalás esetében - fogalmazott a bizottsági elnök.
A cikkely
| |
"A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket - ideértve a fegyveres erő alkalmazását is , amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat."
|
|
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!