További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
"Figyelmen kívül hagyni e technológiai áttöréseket annyit jelent, mint eljátszani egy lehetőséget a szegénység elleni küzdelemben" - mondja Mark Brown, az UNDP vezetője.
Növekvő technológiai szakadék
A felmérés aláhúzza ugyanakkor, hogy a fejlett országok és a harmadik világ államai igen eltérő mértékben férnek hozzá az új távközlési technológiákhoz, ami tovább növeli a köztük lévő szakadékot. A legfejlettebb nyugati gazdaságokat tömörítő OECD - melynek hazánk is tagja - területén él a világ internet-felhasználóinak 80 százaléka. Eközben Afrikának mindössze akkora sávszélesség áll rendelkezésére, mint a brazíliai Sao Paolónak, és egyedül a dél-koreai Szöul akkora "országúton" internetezhet, mint egész Latin-Amerika.
Ez mutatkozik meg az internet-előfizetési díjakban is. Az Egyesült Államokban az átlagos havi kereset 1,2 százalékát teszi ki az netezés költsége, míg Nepálban 278 százalékát. A harmadik világban kétmilliárd ember otthonából hiányzik a villany, és hatalmas méreteket ölt az írástudatlanság. A szakadék csak nőni fog: a világon 2001-ben várhatóan 2500 milliárd dollárt költenek az új technológiákra, de döntő részét az OECD-országokban.
Beteg Afrika
Nagy a szakadék az egészségügyben is. Az OECD-országok többet fordítanak kutatásokra, mint a világ harminc legszegényebb országának össz-GDP-je. Ráadásul a programok szinte kizárólag a fejlett világ betegségeit vizsgálják. A kiadások mindössze 10 százalékát fordítják olyan betegségek kutatására, amelyek az áldozatok 90 százalékát követelik.
|
Brain drain
Súlyos probléma még az "agyelszívás", a brain-drain. A legjellemzőbb példa India: évente százezer indiai informatikus megy az Egyesült Államokba dolgozni, évi kétmilliárd dollár kárt okozva ezzel az anyaországnak, amely sokat költ az oktatásukra. A külföldre szakadt indiaiak azonban hosszútávon hasznot hozhatnak hazájuknak, például hazaküldött pénz formájában.