Mária
-7 °C
3 °C

Két részre szakadt emberiség

2001.07.11. 12:34
Kapcsolódó cikkek (1)
Bár az új távközlési technológiák jelentősége robbanásszerű gyorsasággal nő, és jelentősen meggyorsíthatják egy ország gazdasági-társadalmi fejlődését, egyenlőtlen elterjedésük miatt tovább nő a fejlett és a fejlődő világ közti szakadék - állítja egy új ENSZ-jelentés.
Az új technológiák - főként a kommunikációs és biotechnológia - nagy mértékben hozzájárulhatnak a szegénység és az elmaradottság csökkenéséhez szerte a világon - állítja az ENSZ fejlesztési szervezete, az UNDP által kedden nyilvánosságra hozott jelentés. A 2001-es Emberi fejlődés jelentés szerint az új gyógyítási technológiák és gyógyszerek máris érzékelhetően javítottak például a harmadik világ gyermekhalálozási mutatóin, az internet pedig jelentősen hozzájárulhat a gazdasági-társadalmi fejlődéshez és a személyes szabadság növekedéséhez.

"Figyelmen kívül hagyni e technológiai áttöréseket annyit jelent, mint eljátszani egy lehetőséget a szegénység elleni küzdelemben" - mondja Mark Brown, az UNDP vezetője.

Növekvő technológiai szakadék

A felmérés aláhúzza ugyanakkor, hogy a fejlett országok és a harmadik világ államai igen eltérő mértékben férnek hozzá az új távközlési technológiákhoz, ami tovább növeli a köztük lévő szakadékot. A legfejlettebb nyugati gazdaságokat tömörítő OECD - melynek hazánk is tagja - területén él a világ internet-felhasználóinak 80 százaléka. Eközben Afrikának mindössze akkora sávszélesség áll rendelkezésére, mint a brazíliai Sao Paolónak, és egyedül a dél-koreai Szöul akkora "országúton" internetezhet, mint egész Latin-Amerika.

Ez mutatkozik meg az internet-előfizetési díjakban is. Az Egyesült Államokban az átlagos havi kereset 1,2 százalékát teszi ki az netezés költsége, míg Nepálban 278 százalékát. A harmadik világban kétmilliárd ember otthonából hiányzik a villany, és hatalmas méreteket ölt az írástudatlanság. A szakadék csak nőni fog: a világon 2001-ben várhatóan 2500 milliárd dollárt költenek az új technológiákra, de döntő részét az OECD-országokban.

Beteg Afrika

Nagy a szakadék az egészségügyben is. Az OECD-országok többet fordítanak kutatásokra, mint a világ harminc legszegényebb országának össz-GDP-je. Ráadásul a programok szinte kizárólag a fejlett világ betegségeit vizsgálják. A kiadások mindössze 10 százalékát fordítják olyan betegségek kutatására, amelyek az áldozatok 90 százalékát követelik.

Néhány érdekes adat
Számos érdekes rangsorolás illusztrálja a jelentést. Az emberi fejlődési mutató (HDI) szociális és gazdasági mutatókat összegezve állít sorba 162 országot, hazánkat a 36-ik helyre sorolva. A listát Norvégia és Ausztrália vezetik, az Egyesült Államok a hatodik, térségünkből pedig megelőz minket Szlovénia, Csehország, valamint Szlovákia. Az utolsó helyen Sierra Leone áll. A technológiai fejlettségi listán Magyarország a 22-ik, eggyel Csehország mögött és kettővel Hongkong előtt (!), a "potenciális vezetők" kategóriájában. Ami a globális tech-gazdaságban való helytállást illeti, a 30 vezető ország listáján hazánk a 25-ik, évi hatmilliárd dollár értékű hi-tech exporttal.
A jelentés szerint nagy szolgálatot tehetnének a harmadik világnak a génkezelt termékek, mert ezek sokkal ellenállóbbak a szélsőséges természeti viszonyokra, és bőségesebb termést is hoznak. Bár e növények népszerűsége rohamosan nő (ma huszonkétszer akkora területen művelik őket, mint 1995-ben), a nyugati világban heves viták tárgyát képezik, és sokak szerint ez is akadályozza, hogy eljussanak a leginkább rászorulókhoz.

Brain drain

Súlyos probléma még az "agyelszívás", a brain-drain. A legjellemzőbb példa India: évente százezer indiai informatikus megy az Egyesült Államokba dolgozni, évi kétmilliárd dollár kárt okozva ezzel az anyaországnak, amely sokat költ az oktatásukra. A külföldre szakadt indiaiak azonban hosszútávon hasznot hozhatnak hazájuknak, például hazaküldött pénz formájában.