Ambrus
-7 °C
3 °C

Helyszíni tudósítás New Yorkból

2001.09.11. 23:36
Az Index New York-i tudósítója, Hargitai József a támadás idején nem messze tartózkodott a WTC-től. E-mail-beszámolóját olvashatják.
23:35 (NY, 17:35)

Kihalt a város, és lassan átveszi a katonaság és a rendőrség a 14 utcától délre eső déli városrészt. Százával gyülekeznek a domperek a Houston street széles sávjain. Kezdődik a romeltakarítás.

Nem tudom, milyen volt a második világháború kezdete, de sokat olvastam a gyönyörű napsütéses orosz nyárról és francia őszről. Ma gyönyörű őszi nap volt, és nem tudjuk, a múltat sirassuk vagy azt, ami kovetkezik.

Az állomas kihalt, nem sokan vannak már a vonaton. A biciklit otthagyom a Park Avenuen, ahogy minden este, lakatolva egy colophoz. Korán vissza, mert az egyetemen 30 ezer diákunk nagy részét a háborús zónában lévő kollégiumokból evakuálták, és így a sportcsarnokban húzódnak meg. Telepítjük a telefonokat és számítógépeket, hogy legyen otthoni kapcsolatunk.

Itthon csendes az este, lányom, Emília sír, 6 éves, de már sokszor vittem testvérével a tornyokhoz. És ma nézték és nézték, ahogy a repülő lerombolta a hatalmas tornyokat. És talán azt a biztonsagos Amerikát, ahol születtek.

23:00 (NY, 17:00)

A boltok zárva, sok étterem és élelmiszerbolt nyitva. A hangulat az utcán nyugodt. Kora őszi, kellemes nap. A Canal street a demil zóna, és egyre kevesebb az ember. Egyenesen, gyalog a hidak felé megy a menet. Az FDR-nál még lehet délre fordulni, és fel a hidakra. Alig van autó, csak gyalogosok és biciklik.

A hangulat, hihetetlen, ami itt történt. Ahogy az ember a SOHO körül biciklizik, a liberalizmus érezhetően csökken. Bár van ingyen sör, és a templomok nyitva, tiszta vízzel és egy kis nyugalommal.

A kínai negyed felől meg lehet közelíteni a tornyok helyét, a szél is feltámad, és itt-ott a tűz falkap több száz méter magasra. Erőteljesen Brooklyn felé.

20:36 (NY, 14:36)

Egyre erősebb a katonai jelenlét. Kb. 5000 mentőautó, de ahogy mondtam, nincsenek sebesültek. Az egyetem lezárt 5 kollégiumot, és a sportcsarnokot megnyitotta átmeneti szállásnak.

19:18 (NY, 13:18)

Vadászgépek ötösével jönnek-mennek.

19:01 (NY, 13:01)

A hangulatról az irodatársam azt mondja, most már sohasem tudom, merre van dél - iránytűvel kell, hogy járjak.

18:50 (NY, 12:50)

Szirena- de nem sok - nem lehet hozzáférni a kráterhez - 50 ezer halottról beszélnek az emberek, az elnök beszél.

18:44 (NY, 12:44)

Most mintha egy rémálomból ébredne a város, - most kezdjük érezni, hogy mi van, vagyis hogy megszűnt valami - egy új világ kezdődik.

17:54 (NY, 11:54)

Aztán jöttem ide, hogy írjak - nincs telefon, az óvodából hívják a feleségemet, hogy azonnal vigyük haza a gyereket - ő szerencsére közel van - én nem tudok hazamenni, talán biciklivel - 28 mérföld.

Most hallom, - sokkan kiugrottak az ablakokon - és még három terrorista gépet keresünk.

Mindenhol szól a rádió, autókban, ablakokból - mintha az aranycsapat vezetne 2:0-ra a németek ellen.

17:49 (NY, 11:49)

12 perc, amíg leérek a 42. utcáról az egyetemig. A Park avenue horizontján már látszik a füst, a város déli része ezüstös fehér burokban, az egyetemnél már lehet a tornyokat látni - (múlt idő).

A bal oldali, középen izzó csóva, a jobb teteje fele izzik - felemelem a kamerát, és abban a pillanatban a kamerában látom, ahogy az első torony kipukkan - szó szerint, mint egy labda.

Egy páran lezuhannak a földre, es gyomrukat fogják, egy ember ordít, a bátyám ott van.

17:42 (NY, 11:42)

Nincs káosz, a menekülés tervszerű: WestSide Highway kiürítve - tele mentőkkel - de akkikel beszéltem, nincsenek sérültek - csak halottak.

Még több kisebb robbanás. Ahogy biciklizek lefelé, egyre sűrűbb a rendőrség. De a kis-köz-utcák szabadok, hogy az emberek el tudjanak indulni.

16:44 (NY, 10:44)

Pentagon: Minden repülőt lelövünk 300 mérföldre Amerikától.

16:42 (NY, 10:42)

Van a levegőben - a hányinger nagyon rámjött megint, nem merek a déli oldalra nézni, az egész futópálya, a park zöldje egy füstös nagy kráter. Nostradamus - 2001: a két ördögi torony leomlik.

16:39 (NY, 10:39)

Fél millió ember az utcákon, a romba dőlt tornyok körül, próbálnak visszavonulni a hidak felé, de a hidakat lezárták.

Gyögyörű őszi nap, a füst már lassan felér a Houston street felé, de a szél keleti, így Brooklyn felé megy a legtöbb - sajnálom, nem tudok írni jól, remeg a kezem, mint itt mindenkinek.

A fő internetconnect éppen a Houston streeten van, ha az elszáll, nehéz lesz kimenni. Az irodatársam hirtelen elkezdett zokogni - nézzük most az ablakból, ami már nincs!

16:22 (NY, 10:22)

Egyre több a katona, jönnek a rendőrök Bostonból szállt le egy helikopter. Nem lehet mást hallani, mint szirénát - nem tudom, mit csináljak, talán lebiciklizek közelebb.

16:18 (NY, 10:18)

Ürítik az utcákat - nem lehet sokáig itt lenni - talán nekem is jobb lenne indulni. Az egyetem vezetői üléseznek - nem lehet lezárni, mert itt van 30.000 diák.

Az emberek rájöttek itt hamar, ez nem tv, ez valóság. Hányingerem van, jó lenne, ha írna valaki. Ez még megy, web már nincs

16:14 (NY, 10:14)

Nem lehet tudni, mi van. Ott álltam több ezer emberrel, amikor ledőlt a torony. A másik is dől, mert már izzik, és nem bírja a struktúra. Nem tudok fényképezni - nem voltam felkészülve egy ilyen mértékű dologra - remeg a kezem, az emberek teljesen leverve.

Ereszkednek a katonai helikopterek - hosszan kigyóznak visszafele a mentők a toronytól.

20 percen belül lezárják a várost.