Klaus nem gyakorol közkegyelmet beiktatásakor
Václav Klaus úgy döntött, hogy köztársasági elnökké választása alkalmával nem gyakorol közkegyelmet - jelentette be péntek délután az államfő szóvivője, Tomás Klvna.
A közkegyelem intézményét az elnök fontosnak és helyesnek tartja, de ebben a pillanatban nem látja szükségét alkalmazásának - mondta a szóvivő. Maga Václav Klaus korábban több ízben is nyilvánosan leszögezte: nem tartja helyesnek, ha az államfő egyéni vagy közkegyelem gyakorlásával módosítja az igazságszolgáltatási rendszer döntéseit.
Klaus elődje, Václav Havel kegyelmi döntéseit a közvélemény és a sajtó is erősen bírálta. Havel három ízben gyakorolt közkegyelmet: 1990-ben, 1993-ban és 1998-ban; először csehszlovák elnökké, az utóbbi két esetben cseh államfővé választása alkalmával. Különösen az 1990. januári közkegyelem - amikor az elítéltek mintegy 75 százaléka, több mint 15 ezer ember került egyszerre szabadlábra - mind a mai napig éles bírálatok és viták tárgya, mert állítólag a bűncselekmények gyors emelkedését vonta maga után az országban.