Aláírták az örmény-török egyezményt
A dokumentum, amelyet Edvard Nalbandján örmény és Ahmet Davutoglu török külügyminiszter látott el aláírásával, csaknem egy évszázadnyi fagyos korszakot zár le Ankara és Jereván viszonyában. Ennek oka az Oszmán Birodalom (a mai Török Köztársaság jogelődje) végnapjaiban, az I. világháború idején az örmény kisebbség körében elkövetett vérengzés volt. Örményország azóta is népirtásnak minősíti 1,5 millió nemzettársa erőszakos halálát. A török fél viszont vitatja ezt, és csupán jóval kisebb számú áldozatot ismer el. Szerinte azok is a polgárháborús összecsapásokban haltak meg.
A megállapodás, amelyet várhatóan mindkét ország törvényhozása ratifikálni fog, megnyitja az utat a kétoldalú viszony javulása előtt, és rövid időn belül elvezethet az 1993 óta lezárt közös határ megnyitásához.
Az aláírási ceremónia több mint háromórás késedelmet szenvedett. A két fél között ugyanis délután vita támadt az aláírást követően felolvasandó miniszteri nyilatkozatok szövegéről. A közvetítésbe amerikai és svájci diplomaták is bekapcsolódtak. Helyi források szerint végül Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek sikerült átvágnia a gordiuszi csomót. Ő javasolta ugyanis, hogy az aláírás után egyik fél se tegyen nyilatkozatot. Nalbandjan és Davutoglu így beérte azzal, hogy nevük odakanyarítása után hosszasan rázták egymás kezét.
A kétoldalú egyezmény aláírásán jelen volt - Clinton mellett - Szergej Lavrov orosz és Bernard Kouchner francia külügyminiszter, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője is.