Először vált elnököt Afganisztán
További Külföld hírek cikkek
- Parancsnoki hiba és pénzhiány miatt süllyedt el az argentin tengeralattjáró
- Bagdadban robbantott az Iszlám Állam, tizenketten meghaltak
- Füst miatt kiürítettek egy gépet Houstonban
- 600 bevándorlóval borult fel egy hajó Egyiptomnál, legalább 29 halott
- Véletlenül felrobbantotta magát 24 tálib iszlamista Afganisztánban
Rendőrnek öltözött férfi lelőtt egy külföldi újságírónőt, egyet pedig megsebesített Afganisztán keleti részén. A támadásra egy nappal a szombati elnökválasztásra került sor, amelyen a két ciklus után távozó Hamid Karzai utódját kell megválasztania a 31 milliós országnak.
A választások történelmi jelentősége lehetne, hogy ez lesz az első demokratikus választás, amely a hatalom átadását vezényelné le.
A merénylet azonban jelzi, hogy a voksolás napján a jelöltek küzdelme másodlagos lesz, a főszerepet a tálibok által ígért támadások megelőzése fogja vinni.
A régi barát neheztelve távozik
Washington nem állt nyíltan egyetlen jelölt mellé sem. Barack Obama márciusi telefonbeszélgetésekor közölte Karzaival, hogy elfogadja az április választás eredményét. Az amerikai elnök valójában ellentmondásos szövetségest veszít a 13 év után távozó Karzai személyében. Az afgán politikus egy évtizeden át támogatója volt az amerikai beavatkozásnak, ám az elmúlt években mind hangosabban kritizálta Washington politikáját, „nyugati érdekű háborúnak” nevezve az országban zajló terrorellenes küzdelmet. Karzai kevesellte a tálibokkal szembeni fellépést a határ túloldalán lévő, hadurak irányítása alatt álló nyugat-pakisztáni területeken.
Nem véletlen, hogy Karzaival nem sikerült tető alá hozni a kétoldalú megállapodást sem, amely szabályozná a külföldi erők állomásoztatását azután, hogy az év végéig kivonulnának a NATO csapatai.
Karzai a feladatot már utódjára bízná, akinek biztonsági szempontból sem lesz könnyű dolga az ország kézbentartására. Félő, hogy a NATO nélkül a tálibok újra megerősödnek. A szervezet támadások végrehajtását jelentette be szombatra, megfenyegetve az elnökválasztás jelöltjeit és a szavazókat is.
A talibán úgyis rákényszerít
Épp ez a fenyegetés azonban növeli az esélyét, hogy az utód aláírja a megállapodást Washingtonnal, így tanácsadó és a helyi erők kiképzésében részt vevő nemzetközi csapatok végül 2014 után is maradhatnak az országban, ahol nem csak a tálibok visszaszorítása bizonyult ingatagabbnak, mint azt 2002-ben várták, de nem sikerült visszaszorítani a kábítószer-termelést sem. Az ópiumtermelés ma is rengeteg ember megélhetését biztosítja, így nem csökkent érdemben a nemzetközi kábítószer-kereskedelem sem. Afganisztánban tavaly rekordmennyiségben, 200 ezer hektáron termelték a heroin alapanyagát.
A 8 jelölt három legesélyesebbje is Karzai kormányában volt miniszter: a favoritnak Abdullah Abdullahot tekintik, aki 2001 és 2006 között a külügyi tárcát vezette. Az 54 éves szemészorvos politikus 2009-ben már indult a független Karzaival szemben. A merényletektől és csalásoktól hangos választásokon Abdullah 30 százalékkal a második helyen futott be.
Egyik nagy előnye két riválisával szemben, hogy pastu és tadzsik felmenői is vannak, így mindkét fő népcsoport szavazataira számíthat – írta róla a BBC.
Egyik ellenfele 2002 és 2004 között minisztertársa, a pénzügyi tárcát vezető Asraf Gani Ahmadzai lehet, aki 2009-ben a negyedik helyen végzett. A kabuli egyetemet korábban vezető 65 éves politikust szakértőként tartják számon. Pastu gyökerei révén azonban valószínű, hogy a második körbe bejutva nem számíthat majd a tadzsik szavazatokra.
Hasonló helyzetben van a külügyminiszterként 2010-2013 között tevékenykedő Zalmai Raszul is, aki mellesleg a függetlené vált ország első királyának, az 1909-1929 között uralkodó, majd emigrációba kényszerült Amanullah Khannak unokaöccse. A pastu, mellett dari, angol, francia, olasz nyelven folyékonyan, arabul tárgyalási szinten beszélő politikus mellett ugyan nem állt ki nyíltan Karzai, mégis őt tekintik a korábbi elnök által támogatott jelöltnek.