Brüsszelhez csatlakozna egy flamand falu
Belgiumban a flamandok és a vallonok közötti együttélés egyik alapja, hogy a két népcsoport közötti határ 1963 óta változatlan: hiába változik valamely település lakosságának összetétele, kerülnek többségbe például egy flamand városkában a franciául beszélő vallonok, az a település az adott országrészben marad, s legfeljebb annyi történik, hogy a lakosok "nyelvi könnyítéseket" kapnak, azaz mondjuk flamand helyett franciául is igényelhetik az önkormányzattól a hivatalos iratokat. Ezt a rendszert az 1970-ben született belga alkotmány betonozta be: eszerint a nyelvi határvonalat csak kétharmados parlamenti határozattal lehet módosítani, de úgy, hogy ez a döntés megkapja mind a flamand, mind a vallon képviselők többségének támogatását.
Bár a javaslatot az önkormányzat valószínűleg elfogadja majd (Wezembeek-Oppemben a franciául beszélők, s így e népcsoport képviselői vannak többségben), az imént említett rendszer miatt annak végrehajtására nincs sok esély, ugyanakkor tovább szíthatja a feszültséget a két népcsoport között.