Vilma
-8 °C
3 °C

Draskovic ellenzi Koszovó függetlenségét

MTI
2005.06.19. 15:33
A független Koszovó a Balkán rákos daganata lenne, a tartomány különválása láncreakciót indítana el Európában - figyelmeztetett Vuk Draskovic szerbiai külügyminiszter. A Beta belgrádi hírügynökség vasárnap interjút közölt Draskoviccsal, amelyben a külügyminiszter felvonultatta a Koszovó függetlenségével kapcsolatos belgrádi ellenérvek teljes eszköztárát. Arról beszélt, hogy a független tartomány rákos daganat lenne a Balkán testén, és az ilyen a kierőszakolt megoldás ellentétes lenne Szerbia és a szerb nép akaratával, aminek súlyos következményei lennének az egész térségre és Európára nézve.

A külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Koszovó különválása esetén a tartományban maradt szerbek többsége elmenekülne, Szerbiába visszatérnének a hatalomra a milosevici rezsim erői, szárnyra kapnának propagandájukkal, miszerint "hagyományos európai és amerikai ellenségek elszakították Koszovót". Szerbia számára ez maga lenne a balsors, automatikusan az államközösség felbomlásához vezetne, súlyos megrázkódtatásokon esne át az egész térség. "Európa balkánosodna, mert a drasztikus koszovói megoldásra való hivatkozással a baszk, az északír és a többi kérdés is drasztikus választ követelne" - mondja Draskovic, aki szerint Koszovó ráadásul elszigetelődne Szerbiától, gazdaságilag nem lenne esélye a túlélésre, nagyon gyorsan szociális összetűzések és az albán törzsi leszámolások színhelyévé válna.

Vuk Draskovic arra figyelmeztetett, hogy a Szerbiára erőszakolt koszovói függetlenség egyszersmind azt is jelentené, hogy a NATO valójában nem azért bombázta a milosevici Jugoszláviát, hogy megakadályozza a humanitárius katasztrófát, hanem azért, hogy szétverjen egy nemzetközileg elismert szuverén államot, területén pedig egy másik szuverén államot hozzon létre, ami agressziónak és az ENSZ-alapokmány legsúlyosabb megsértésének minősülne. A politikus meggyőződését fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség a Belgrád által javasolt kompromisszumos megoldást fogja választani, amely "Európa balkánosodása helyett a Balkán európaivá válásához vezetne". Rámutatott arra, hogy Belgrád rugalmasságot mutatott, amikor a nemzetközi közösség elképzelésével összhangban elmozdult a válság előtti, 1999-es álláspontjától azzal, hogy autonómiánál többet, a függetlenségnél kevesebbet ajánlott Koszovónak. Ugyanakkor az albán fél a függetlenséget szajkózva továbbra is ragaszkodik az eredeti, hat évvel ezelőtti álláspontjához - mondta Vuk Draskovic.