Ülésezik a kínai Kommunista Párt
A múlt hónapban nyilvánosságra hozták a kínai kormány egy tanulmányát, amely szerint a kínai lakosság leggazdagabb egyötöde ötven százalékkal részesül az összjövedelemből, a legszegényebb egyötöde pedig alig több mint négy százalékkal. A mintegy 800 milliós falusi népesség túlnyomó része teljesen kimaradt a gyors növekedés hasznából. Nagy elégedetlen tömeget alkotnak a tömegesen tönkrement szocialista állami vállalatok elbocsátott munkásai is, valamint a másfél száz milliósra tehető, úgynevezett vándornépesség. Tavaly a kínai kormány 74 ezer jelentősebb tiltakozó akciót jegyzett fel hivatalosan.
A központi bizottság ülései mindig zárt ajtók mögött zajlanak, a róluk kiadott záróközlemények pedig általában keveset árulnak el a ténylegesen lezajlott vitákról és a lényegi döntésekről. Ezekre a később kiadott kormányhatározatokból és az Országos Népi Gyűlés (parlament) által elfogadott törvényekből lehet visszamenőleg következtetni.
A tanácskozás kimenetele megfigyelők szerint fontos jelzése lesz annak, mennyire tudta megszilárdítani hatalmát a 62 éves Hu Csin-tao, aki 2002-ben vette át elődjétől, a most 79 esztendős Csiang Cö-mintől (Jiang Zemin) a pártvezetői tisztséget, 2003-ban az államfői posztot, tavaly pedig a nagy hatalmú Központi Katonai Bizottság elnöki tisztét. Csiang azonban a korábbi években teletűzdelte a pártapparátust saját pártfogoltjaival, és rajtuk keresztül megőrizte befolyásának jelentős részét. Megfigyelők különösen befolyásosnak tartják Csiang pártfogoltjai közül Csen Liang-jü (Chen Liangyu) sanghaji párttitkárt. Az ő esetleges leváltása, amit megfigyelők nem zárnak ki, a párton belüli hatalmi harc kiújulását jelentené.