Franciaország akadályozza az EU további bővítését
Franciaország hétfőn, az EU-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán ellenezte, hogy Macedónia az EU-bizottság javaslatának megfelelően megkapja a tagjelölti státust.
Philippe Douste-Blazy, a francia diplomácia vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kérdés eldöntésével meg kellene várni a jövő év első felét: az EU illetékesei ugyanis akkorra eleve "beterveztek" egy szélesebb körű vitát a szervezet bővítéséről. A francia külügyminiszter elismerte, hogy Macedónia jelentős előrehaladást ért el az EU-csatlakozásra való felkészülés, a szükséges reformok terén, de kijelentette: Párizs szerint kérdéses, vajon már most, 2005. decemberében meg kell-e adni neki a tagjelölti státust.
"Nem az a probléma, hogy Szkopje jelentős előrelépést ért-e el. A probléma az, hogy el kell-e indítanunk a bővítés újabb hullámát" - fogalmazott. Ezzel arra utalt, hogy a tagjelölti státus előbb-utóbb mindig elvezetett a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, miközben szakértők az EU-alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítását többek között éppen ezzel, a tavalyi "tömeges" EU-bővítéssel, a nyugat-európai közvélemény ezzel kapcsolatos ellenérzéseivel magyarázták.
"Megadni a tagjelölti státust Macedóniának, ez egyfajta politikai jelzés lenne Macedónia irányában. De egyben jelzés lenne a közvélemény felé is arról, hogy újabb bővítés felé haladunk" - tette hozzá Douste-Blazy. A külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásukon rövid eszmecserét folytattak Macedónia kérdéséről, amely várhatóan a hét második felében esedékes EU-csúcson is napirendre kerül. Az EU-bizottság eredetileg azt javasolta, hogy nagy, tömeges bővítési hullámra a közeljövőben ne kerüljön sor, de a balkáni országok, szigorúan saját teljesítményük alapján (azaz nem csoportosan, hanem egyenként) adott esetben bekerülhessenek majd a szervezetbe.