A franciák segítettek az izraeli atomfegyver fejlesztésében
Izrael úgy tett szert atomfegyver-technológiára, hogy a szuezi válságot kirobbantó 1956-os francia-brit hadműveletben való részvétel feltételéül szabta a nukleáris technológia megszerzéséhez nyújtott francia segítséget - derül ki egy izraeli történész Simon Peresz izraeli politikusról írt életrajzi könyvéből, amelyből pénteki számában közölt kivonatot a Jediót Ahronót című izraeli lap.
Amint azt Mihael Bar-Zohar művében leírja, 1956. október 4-én, a szuezi háborúban való izraeli részvételt rögzítő francia-izraeli egyezség aláírása előtt egy órával Peresz - aki akkor az izraeli védelmi minisztérium főigazgatója volt - a következő szavakkal lepte meg francia tárgyalópartnereit: "Izrael óriási veszélyben él, ki van téve az egész arab világ jelentette fenyegetésnek (...). Franciaország segíthetne neki abban, hogy rendelkezzen elrettentő hatással".
Öt nappal később a szocialista Maurice Bourges-Maunoury, akkori francia védelmi miniszter - aki néhány hónappal később miniszterelnökké avanzsált - áldását adta egy olyan megállapodási jegyzőkönyv aláírására, amely kilátásba helyezte urán szállítását Izraelbe.
1956. december 12-én Franciaország végül formálisan is vállalta egy 140 megawattos atomreaktor leszállítását Izraelnek, és Párizs 1960-tól kezdve összesen 385 tonnányi természetes uránt juttatott Izraelbe, úgymond "polgári célokra" - fedte fel könyvében Mihael Bar-Zohar izraeli történész. Izrael nukleáris politikájának egyik központi eleme, hogy nem nyilatkozik atomprogramjának jellegéről. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó azt a széles körben elterjedt feltételezést, hogy atomfegyver van a birtokában. A szakértők ugyanakkor általában a nukleáris hatalmak közé sorolják a zsidó államot.