Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Az arab-izraeli konfliktus évszámokban

2001.12.04. 12:53

1948 - Az ENSZ két - zsidó és palesztin - részre osztja a volt brit mandátumterületet, Palesztinát. Az arabok nem fogadják el a felosztást és Egyiptom, Szíria, Transzjordánia, Libanon és Irak csapatai megtámadják Izraelt. A zsidó állam sikeresen ellenáll és 1949-re győzedelmeskedik. Izrael területéről hétszázezer palesztin menekül el, ők és leszármazottaik azóta is menekülttáborokban élnek Libanonban, Szíriában, Ciszjordániában és Jordániában. A mai palesztin területeket - a Jordán folyó nyugati partját és a Gáza-övezetet - Jordánia és Egyiptom felosztják egymás közt.

1956 - Nasszer egyiptomi elnök államosítja a brit-francia ellenőrzés alatt álló Szuezi-csatornát. Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország támad, de az Egyesült Államok támogatásának hiányában hamarosan visszavonulni kényszerülnek.

1959 - Jasszer Arafat meghatározó szerepe mellett Kuvaitban megalakul a Fatah. A gerillaszervezet később a Palesztin Felszabadítási Szervezet magjává válik, Arafattal az élen.

1964 - Pánarab ellenőrzés alatt megalakul a Palesztin Felszabadítási Szervezet.

1967 - Izrael megelőző csapást hajt végre Egyiptom, Jordánia és Szíria ellen. A hatnapos háborúban az arabok elveszítik a Sínai-félszigetet, a Golán-fennsíkot, Kelet-Jeruzsálemet, a Gáza-övezetet és Ciszjordániát

1970 - Az Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet megkísérli átvenni a hatalmat Jordániában (ahol a lakosság több mint fele palesztin menekült), de a puccs kudarcba fullad, Arafaték Libanonba teszik át székhelyüket.

1973 - A jóm kippuri háború. Egyiptom és Szíria a zsidó engesztelés napján megtámadják Izraelt. Rövid sikerek után azonban az arabok képtelenek megtartani az elfoglalt területeket.

1977 - Anvar Szadat egyiptomi elnök történelmi látogatása Jeruzsálembe. Szadat elismeri Izrael államot és béketárgyalásokat kezdeményez.

1978 március - Izrael megtámadja Libanont, az ország déli részeit felvonulási területnek használó palesztinokat kiűzendő.

1978 szeptember - A Camp David-i béke Egyiptom és Izrael közt. Egyiptomot az arab államok árulónak nevezik és kizárják az Arab Lígából.

1982 - Izrael ismét megtámadja Libanont, és egészen Bejrútig nyomul, ahonnan kiűzi a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. Arafat Tuniszba teszi át székhelyét. A hatalmas civil áldozatok miatti nemzetközi felzúdulás Izraelt visszavonulásra kényszeríti, de biztonsági övezetként megszállva tartja az ország déli részét. A megszállás 2000-ig tart.

1987 - Kitör az intifada, a palesztin területek - Ciszjordánia és a Gáza-övezet - felkelése az izraeli uralom ellen. Az öt évig tartó összecsapásokban 20 ezer palesztin hal meg.

1988 - Arafat elismeri Izrael államot és elítéli a terrorizmust.

1993 - Az Arafat és Rabin izraeli kormányfő által letárgyalt oslói egyezményben Izrael beleegyezik a palesztin területek autonómiájába és korlátozott csapatkivonásba.

1994 - Jordánia is békét köt Izraellel.

2000 - Kudarcba fullad a második Camp David-i csúcs. A felek nem tudnak megegyezni Jeruzsálem hovatartozásában; a szent várost mind az izraeliek, mind a palesztinok saját fővárosukul szeretnék.

2000 ősze - Kiújulnak a harcok a palesztinok és az izraeliek között.

2000 novembere, 2001 februárja - Két évvel mandátumának lejárta előtt Barak lemond miniszterelnöki posztjáról és az így kiírt választásokat ellenfele, Ariel Saron nyeri meg következő év februárjában.