Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A hollandok nem szavazata az EU válságát jelezheti

2005.06.01. 23:12
Előfordulhat, hogy a szerződést végérvényesen félreteszik, és legfeljebb egy-két elemét emelik majd vissza. Az Európai Bizottság elnöke folytatná a ratifikációs folyamatot, Kovács László szerint rövid távon az elutasítások miatt nem kell jogi hatással számolni.
13 országban még szavznak
Az Európai Unió 25 tagállamából még 13-ban van hátra az uniós alkotmány megszavazása. Népszavazást rendeznek: Luxemburgban július 10-én, Dániában szeptember 27-én, Portugáliában valószínűleg október 2-án vagy 9-én, Lengyelországban várhatóan az év végén, Nagy-Britanniában egy még ki nem jelölt napon, de valószínűleg 2006 elején, Írországban legkésőbb 2006 végén.

A parlament dönt: Belgiumban 2005 vége előtt, Cipruson június 30-án, Észtországban a kormány már május 10-én beterjesztette a törvényt, de még nem vették napirendre, Finnországban várhatóan az év vége felé, Máltán július közepén, Svédországban decemberben.

Csehországban még nem dőlt el semmi. Egy lehetséges referendum időpontja 2006. június, amikor általános választásokat tartanak. Az országok, amelyek már elfogadták az alkotmányt: népszavazással Spanyolország, a parlamentben Litvánia, Magyaroszág, Ausztria, Németország, Görögország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Lettország.

Franciaország és Hollandia népszavazás útján elvetette az unió alkotmányát.

Forrás: MTI

Az első exitpoll-felmérések szerint a holland szavazópolgárok meggyőző többséggel nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára a szerdai népszavazáson.

A nem szavazatok aránya 63 százalék volt, az igen szavazatok 37 arányával szemben - tűnt ki az első felmérésekből, amelyeket a szavazóhelyiségek este kilenc órai zárása után tettek közzé. A részvétel minden várakozást felülmúlt, elérte a 11,6 millió szavazásra jogosult állampolgár 62 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parlament is elutasítja majd az alkotmányt, miután a legnagyobb frakciók ígéretet tettek arra, hogy 30 százalékos részvétel fölött követik a nép akaratát.

Hollandia Franciaország után az Európai Unió második tagországa (ráadásul mindketten alapító tagok), amely elveti az alkotmányt. A kétországos elutasítás jócskán megnehezíti a tavaly aláírt alkotmány 2007-re tervezett bevezetését, és felveti a lehetőségét, hogy a szerződést végérvényesen félreteszik, legfeljebb egy-két elemét emelik majd vissza egy új egyezmény keretében. A nehéz helyzetet az EU-tagországok állam- és kormányfői alig két hét múlva Brüsszelben rendezendő találkozójukon is megvitatják.

Kormánnyal szemben

A nemmel szavazók minden bizonnyal Hollandiában is a kormánnyal szembeni ellenszenvüket, illetve bizonyos, az unióval kapcsolatos, de az alkotmánytól független aggályukat (az euró bevezetése utáni árdrágulást, az uniós költségvetéshez való magas holland hozzájárulást, a gyors EU-bővítést, Törökország felvételét) fejezték ki voksukkal. (Franciaországban ugyancsak inkább belpolitikai okokra vezethető vissza az uniós szerződés elutasítása.)

Minden bizonnyal jelen van még a holland lakosságban a három éve politikai okokból meggyilkolt, roppant népszerű populista politikus, Pim Fortuyn szellemi öröksége - ő egyebek között a bevándorlás korlátozását szorgalmazta, és elképzeléseit a lakosság egy része megerősítve látta azt követően, hogy iszlámellenes nézeteiért tavaly rituálisan meggyilkolták Theo Van Gogh filmrendezőt is.

A demokrácia ünnepe?

A szavazás utáni első politikai nyilatkozatok a szabad népakaratot méltatták, a végeredményről azonban eltérően foglaltak állást. Jan Peter Balkenende korányfő csalódottságának adott hangot, de jelezte, hogy a kormány tiszteletben tartja a választók akaratát. Azt is kijelentette, hogy az EU-tagországok vezetőinek is tudomásul kell venniük a szavazás eredményét. Ruud Koole, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt elnöke a demokrácia ünnepeként méltatta a referendumot, de ő is sajnálatosnak mondta, hogy az alkotmányt elutasították. Mat Herben, Fortuyn pártjának egy parlamenti képviselője üdvözölte, hogy a lakosság nem hajolt meg a kormány akarata előtt.

Az EU nehéz időszak előtt áll

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke brüsszeli közös sajtótájékoztatójukon azt hangoztatták, hogy a történtek ellenére a többi uniós tagországban folytatni kell a ratifikációs folyamatot. Ehhez a véleményhez csatlakozott Balkenende is.

Barroso ugyanakkor elismerte, hogy az EU nehéz időszak előtt áll, de azt is leszögezte, hogy a válsághelyzetből ki lehet keveredni. Megerősítette azt a kora esti felszólítását, hogy az EU-tagországok ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a francia és a holland elutasítás nyomán.

Juncker bejelentette, hogy már a június 16-17-i csúcsértekezleten javaslatokat tesz arra az uniós vezetőknek, hogyan lehet megoldani a helyzetet. Arra is figyelmeztetett, hogy a sorozatos elutasítások alááshatják az unió nemzetközi befolyását.

Kovács gyors döntést akar

Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja szerint az EU-alkotmány hollandiai leszavazása után még fontosabb lenne, hogy a júniusi brüsszeli EU-csúcson megállapodás szülessen a 2007-2013-as EU-költségvetésről: egy gyors döntés ugyanis némileg ellensúlyozhatná a francia, majd holland elutasítás hatásait.

Mint Kovács szerda késő este az MTI-nek elmondta, az alkotmányt elvető népszavazások nyomán számolni kell kedvezőtlen politikai hatásokkal: egyrészt ezek negatív hatást gyakorolnak majd a többi, ezt követő népszavazásra, illetve számolni kell a nemzeti önzés, a bezárkózás felerősödésével, a szolidaritás rovására. Ez a magyar biztos szerint tovább nehezítené a 2007-2013-as uniós költségvetés elfogadását, noha erre most még nagyobb szükség van.

A magyar biztos úgy vélte, Hollandiában nem játszott olyan fontos szerepet a döntésben a kormány elutasítása, mint Franciaországban: itt inkább az ország nettó befizetői szerepével volt a gond, illetve azzal, hogy az EU-bővítéssel kapcsolatban vannak bizonyos, nem megalapozott, de azért létező félelmek.

Mindenesetre Kovács szerint rövid távon az elutasítások miatt nem kell semmiféle jogi hatással számolni: ez csak akkor következne be, ha az egész ratifikálási folyamat végül kudarcba fulladna. "Ha ez történne - de reméljük, nem így lesz -, akkor komolyan megkérdőjeleződik a továbblépés, az integráció elmélyítésének lehetősége" - mondta Kovács László az MTI-nek.

Kétszáz éve is nem

Hollandia történetében az első átfogó népszavazásról volt szó. Utoljára 1797-ben, az akkor francia megszállás alatt Batáviai Köztársaság néven működő bábállamban szintén alkotmányos ügyben szólították szavazásra a népet, és az a voksolás is elutasító eredményre vezetett.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!