Natália
-3 °C
8 °C

Megint hülyét csinált magából az ENSZ

2006.05.10. 14:51
Tucatnyi, az emberi jogokat rendszeresen megsértő vagy egyszerűen semmibe vevő ország is bekerült az ENSZ frissen alapított Emberi Jogi Tanácsába. Magyarország is pályázott, de helyére a diktatórikus Azerbajdzsán került.

Sikertelenül pályázott tagságra az ENSZ frissen alakított Emberi Jogi Tanácsában (HRC) Magyarország. Az elmúlt években teljesen nevetségessé vált, vezetőségében az emberi jogokat lábbal tipró országokat is megtűrő Emberi Jogi Bizottság helyett létrehozott szervezetben Magyarország a Kelet-Európának járó hat hely egyikét próbálta megszerezni, de összesítésben csak hetedik lett.

Összefogott az iszlám világ

A régióból végül Csehország, Lengyelország, a harmadik világgal hagyományosan jó viszonyt ápoló, így nagy támogatottságot szerző Románia, Ukrajna, valamint az emberi jogok terén jelentős hátrányokkal bíró Oroszország és meglepetésre a diktatórikus Azerbajdzsán került - ez utóbbi vélhetően az iszlám világ támogatásával.

"A szavazásnál regionális és kulturális szempontok érvényesültek" - mondta az Indexnek Polgár Viktor, a külügyminisztérium szóvivője. Azt is megjegyezte, hogy jellemző módon csupán két EU-tagállam került be a HRC-be a kelet-európai régióból. Polgár arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a legtöbb régióból annyian pályáztak, ahány hely jutott az adott régiónak, Kelet-európából a hat helyre 13 pályázat érkezett. Polgár a hivatalos magyar álláspontot tolmácsolva bizakodott, hogy az új testület "beváltja a hozzá fűzött reményeket", azaz az eddig működő bizottsággal szemben hatékonyan érvényesíti az emberi jogokat.

A diplomata Polgár annak ellenére is sikeresnek tartja a választást, hogy jópár emberi jogsértő ország is tagságot nyert. Mint mondta, legalább létrejött egy működőképes testület. Arról nem tudott részleteket, hogy Magyarország kiket támogatott a szavazáson.

Majd Szaúd-Arábia gátat szab az emberi jogok megsértésének

Pedig összességében talán jobb is, hogy Magyarország kimaradt a HRC-ből. Ugyanis a testület rögtön közröhej tárgyává vált. Az Emberi Jogi Bizottságot többek között azért oszlatták fel, hogy ne ismétlődhessen meg az a csúfos eset, amikor 2003-ban Líbia elnökölhetett az emberi jogok felett őrködő testületben.

A kudarcot mégsem sikerült elkerülni. A szinte közfelkiáltással, a 191 tagú közgyűlésben 170 támogató szavazattal felállított HRC alapító okirata szerint ugyan a szervezetben csak a "legmagasabb [emberi jogi] normákat" érvényesítő országok nyerhetnek tagságot, azt, hogy ki tartja be a "legmagasabb normákat" a közgyűlés egyszerű többsége dönti el.

A közgyűlésben pedig nem az emberi jogok tisztelői vannak többségben. Így nem is annyira meglepő, hogy a jövőben a nemzetközi emberi jogi szervezetek szégyenlistájának ötös élcsoportjából Kubát és Szaúd-Arábiát is beválasztották a HRC-be.

Kínzók, elnyomók, jogsértők

De tagságot nyert a fentebb már kritizált Oroszország és Azerajdzsán mellett a szinte minden létező polgári szabadságjogot korlátozó Kína, a kínzást kihallgatási módszernek tartó Pakisztán, a hindu kisebbséget elnyomó Sri Lanka, illetve az emberi jogi szempontból etalonnak semmi esetre sem tekinthető Algéria, Dzibuti, Indonézia, Jordánia, Fülöp-szigetek. Ezek után már-már meglepetés, hogy Irán és Venezuela végül nem került be a Tanácsba.

A tizenkét durva jogsértőn túl már többnyire olyan országok kaptak tagságot, amelyek legalább igyekezetet mutatnak. Azért az egyelőre kétségesnek tűnik, hogy a külvárosi szegénynegyedekben garázdálkodó rendőrségi halálkommandók ügyét bárki is a szintén tagságot nyert Brazília szemére vetné.

Bukásra ítélve

A kudarc valamennyire kódolva volt a HRC-be. A 47 tagú testületben a helyeket regionális alapon osztották ki, így például az egyetlen működő demokráciát felmutatni képes Afrikának 13-hely jár, a rejtélyes módon Nyugat-Európa és Egyéb Országoknak nevezett csoportnak (ahova az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot sorolták még), ahol a világ működő, az emberi jogokat tiszteletben tartó demokráciáinak uszkve nyolcvan százaléka van, csupán hét.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok a HRC-ről döntő közgyűlési szavazáson a négy ellenző egyike volt. Rajta kívül Izrael, illetve a Marshall-szigetek és Palau szavazott nemmel. Aggályaik szerint ugyanis semmi sem biztosítja, hogy az emberi jogok lábbal tipró országok ne kerüljenek többségbe a tanácsban. Az amerikaiak ugyanakkor garanciát vállaltak rá, hogy részt vesznek a testület finanszírozásában és működtetésében, bár tanácstagságra nem pályáznak. John Bolton, az amerikaiak ENSZ-naghykövete nem kommentálta azt az újságírói kérdést, hogy esetleg csak a kudarcot akarták elkerülni a pályázás mellőzésével, hiszen Guantanamó, az iraki kínzások és a CIA állítólagos titkos börtönei szintén nem számítanak a legjobb ajánlólevélnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!