További Külföld cikkek
- Megkárosította a szülőket egy gyermekszépségverseny szervezője
- Elfogadtak egy új törvényt: kártérítést kaphat, akinek emiatt károsodik az egészsége
- A megállapodás ellenére felfordítják a francia légiközlekedést a légiirányítók
- Többeket őrizetbe vettek egy Izrael-ellenes tüntetésen az Egyesült Államokban
- Hét tinédzsert tartóztattak le a sydney-i püspök megkéselése után
Ion Iliescu |
A román Külügyminisztérium honlapján található információk szerint közel 10 millió román él az ország határain kívül, ami a 22 milliós lakosság felének felel meg. Az országgal szomszédos vagy hozzá közel lévő országokban élő románoknak a román politika különleges figyelmet szentel, és elsősorban kulturális, oktatási támogatást tud nyújtani. A hatóságok magukat arománoknak, illetve vláhoknak nevező közösségeket is románoknak nevezi, illetve a moldovaiságot néha felvállaló szomszédos Moldova Köztársaság lakóit is beszámítja.
A Külügyminiszterhez tartozik a Határon Túli Románok Hivatala, melynek feladata kísértetiesen hasonlít magyar megfelelőjének tevékenységéhez: a határon túl élő románokkal való kapcsolattartás. A román külpolitika pedig központi feladatának tartja a határon túli románokkal való kapcsolattartást.
Moldovaiak vagy románok?
A legnagyobb román közösség a szomszédos Moldova Köztársaságban él. A Szovjetunió szétbomlása után és az ország függetlenségének kikiáltása Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének a gondolatát vetette fel. Románia azonban nem volt eléggé gazdag ahhoz, hogy a nálánál is szegényebb ország gondjait fölvállalja, a politikai konjunktúra sem tette ezt lehetővé.
A román állam azonban kedvezmények sorát biztosította a moldovai állampolgároknak: elég, ha azt megemlítjük, hogy az országhatár átlépéséhez elég volt a személyazonossági (a schengeni vízumkötelezettség megszüntetése érdekében ezt a kedvezmény mára már eltörölték a román hatóságok). A tanintézmények megteltek a Pruton túli testvérekkel, a román állampolgárságot a Külügyminisztérium bő kézzel osztogatta.
A két ország közötti kapcsolat a Moszkva-barát moldovai kommunisták választási győzelmével megromlott. Az új vezetők új nemzeti identitást és nyelvet fedeztek fel országuk polgárai számára: a moldovait, mely szerintük merőben különbözik a romántól.
A moldovaizmus elmélet vezérfigurája Vladimir Taranov akadémikus, akit Vladimir Voronin, az ország új elnöke felkért egy "Moldova története" tankönyv kidolgozására, mely a "Románok történelme" című tankönyvet helyettesítené. A moldovaizmus elmélet hívei szerint a moldovaiak merőben különböznek a románoktól, szláv vér folyik ereikben, és a moldovai nyelv a latin és szláv nyelv keveredéséből született. Mindezt fölháborodottan veszik tudomásul a bukaresti nagyhatalmak, főleg attól borzonganak, hogy a moldovai kommunisták parlamenti frakciójának elnöke kijelentette: a románok kisebbségben élnek Moldova Köztársaságban, az ország lakosainak nagy része moldovai.
Ion Iliescu román államfő szerint a moldovai nyelv létezésének elméletével a román "elnemzettelenítés" híveinek nyújtanak segítséget. Meglátása szerint - és az a Bukarestben általánosan elfogadott vélekedés - Moldova Köztársaság a "második román állam", és segíteni kell lakosait, hogy románoknak kiáltsák ki magukat.
A volt Jugoszlávia területén élő vlahok
A román hatóságok nemrég kezdtek érdeklődni a volt Jugoszlávia területén élő románok iránt. A Külügyminisztérium külön programot dolgoz ki az ottaniak támogatására, a "kivételezést" azután látták szükségesnek, hogy a Vajdaságba és Timok völgyébe látogató küldöttség úgy vélte, a jugoszláv hatóságok nem adják meg nekik a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat.
A két ország között nagyságrendi nézetkülönbség van az ott élő románok - akiket vlahoknak neveznek - számát illetően. A jugoszláv hatóságok 50-60 ezer románnal számolnak, míg a román Külügyminisztérium 800 ezerrel számol.