Miklós
-7 °C
2 °C

Elhalasztották az iraki eredményhirdetést

2005.02.09. 12:41
Választási rendellenességek miatt elhalasztották az iraki választások csütörtökre tervezett eredményhirdetését. A részeredmények a vallásos síiták elsöprő fölényét mutatják.

Elhalasztották az iraki választások eredményeinek kihirdetését. A választási bizottság az eredeti tervek szerint csütörtökön közölte volna a végleges eredményeket. A bizottság azonban háromszáz szavazóláda tartalmát újravizsgálja, mivel gyanúja szerint lázadók manipulálhatták a szavazatokat.

Gondok Moszulban

A Reuters jelentése szerint a gondok leginkább a kurd-szunnita arab vegyes lakosságú Moszulban jelentjkeztek. A városból beérkezett panaszok szerint tízezernél is több választó volt képtelen leadni szavazatát.

A választások eddig közölt előzetes eredményei alapján Irak a vallásos síiták irányítása alá kerülhet. A részeredmények szerint toronymagasan vezet a vallásos pártok listája, az Egyesült Iraki Szövetség. Második helyen a kurd pártok egyesült listája végzett, Ijád Alávi ideiglenes kormányfő a világi síitákat tömörítő listája csupán a harmadik helyre futott be.

Síita hatalom

A választások előtt készült közvélemény-kutatások közel azonos támogatottságúnak mérték Alávi listáját és a vallásos pártok koalícióját. Utóbbiak elsöprő győzelme nagyban befolyásolhatja az iraki átmenetre kidolgozott amerikai forgatókönyveket.

A síiták a kampány során még visszafogott vallási vezetői a választásokat követően máris iszlámista szellemiségű alkotmány kidolgozását követelték. A klerikális pártok győzelménél is súlyosabb következményei lehetnek annak, hogy a vártnál is nagyobb arányban bojkotálták a választásokat a szunnita arabok.

Az előzetes adatok szerint még a többségében szunnita tartományokban is a vallásos síita pártok diadalmaskodtak. A sikernél is többet mond, hogy a Tikritet és Szamarát, két kétszázezer lakosú várost is magában foglaló körzetben az első hely megszerzéséhez harmincezernél is kevesebb szavazatra volt szükség.

Alkotmányos nehézségek

A szunniták bojkottja miatt az alkotmányozó nemzetgyűlés szinte kizárólag a lakosság hatvan százalékát kitevő síiták és a húsz százalékos kurd kisebbség küldötteiből áll majd - ez nagyban megnehezíti egy, az országot nyolc évtizeden át irányító szunnita kisebbséget is kielégítő alkotmány megalkotását.

Az amerikai vezetés, az ország egységét biztosítandó, korábban úgy tervezte, hogy a most felálló parlamentben megfogalmazott alkotmányt népszavazáson kell megerősíteni. A népszavazás érvényességének feltétele, hogy mindhárom államalkotó népcsoport tagjai kétharmados többséggel támogassák az új alaptörvényt.