Árpád
-2 °C
9 °C

Több mint ezer újságírót öltek meg az elmúlt évtizedben

2001.05.03. 19:31
Az újságírók elleni erőszakot és a transznacionális médiavállalatokat tartja a szabad és igényes sajtó legnagyobb ellenségének a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ). A szervezet a sajtószabadság világnapja alkalmából kiadott nyilatkozatához más újságíró szervezetek is csatlakoztak, a szabad sajtót fenyegető veszélyeket ecsetelve.
Az elmúlt tíz évben - amióta május 3. a sajtószabadság világnapja - több mint ezer újságírót öltek meg munkája közben, és sokuk van kitéve állandó megfélemlítésnek és cenzúrának. Az újságírás a világ sok részén még ma is veszedelmes foglalkozás - áll az Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) nyilatkozatában. A szervezet hamarosan nyilvánosságra hoz egy listát, amely pontosan felsorolja, hány újságíró halt meg munkája közben, és hol 1990 óta.

A Riporterek Határok Nélkül nevű nonprofit szervezet nyilvántartása szerint 2000-ben 32 újságírót öltek meg és 329 zártak börtönbe munkája miatt. A legtöbb újságíró Kínában van börtönben.

Már megint a multik mindenhol

Az IFJ az egyszerű gyilkosságoknál is komolyabb veszélynek tartja a transznacionális médivállalatok felemelkedését. "Ma egy maroknyi sajtóbirodalom tartja kézben a hírforrások nagy részét a világon. Ez komoly fenyegetést jelent a minőségi újságírásra, aláássák a sajtó pluralizmusát és a demokratikus elszámoltatás körén kívül működnek. A média minősége mélypontra jutott, és egyes tulajdonosok még lejjebb akarják vinni" - áll a szervezet nyilatkozatában.

Toplista a sajtó ellenségeiről
Szintén a sajtószabadság világnapja alkalmából a Bizottság az Újságírók Védelmére nevű amerikai nonprofit szervezet listába gyűjtötte "a sajtó 10 legnagyobb ellenségét". A lista első helyén Irán vallási vezetője, Khamenei ajatollah áll. Az ajatollah egyedül több mint harminc (reformpárti) újságot tiltott be egy év alatt országában, sokakat pedig bebörtönzött. A második helyet a cenzori tevékenységet catói magaslatokba emelő Csiang Cö-min kínai elnök csípte meg, a harmadik pedig Charles Taylor libériai elnök lett. Taylor még a viszonylag megengedőbb nyugat-afrikai gyakorlathoz képest is súlyos diktátornak számít, ellenfeleit a sajtóban megöletni sem röstelli. A lista ország szerint folytatódik: Zimbabwe, Oroszország, Kolumbia, Ukrajna, Kuba, Tunézia és Malájzia.

Az Egyesült Államok egész médiapiacát jelenleg 5-9 nagyobb korporáció tartja ellenőrzése alatt. A nyolcvanas évek közepén még több mint ötven vállalat volt jelen érdemben a piacon. A magyar piac három legnagyobb játékosa a skandináv MTM-SBS (a TV2 tulajdonosa), a német Bertelsmann (például Népszabadság) és a svájci Ringier (Magyar Hírlap, Mai Blikk).

A Riporterek Határok Nélkül éves jelentése úgy véli, hogy a sajtó szabadságát leginkább az fenyegeti, hogy az állami vezetők egy jelentős része - sok demokratikus országban is - egyszerűen nem érti, hogy mi is a média feladata. Sokuk a "nemzeti érdekek tiszteletben tartását" a kormány és politikájának tiszteletben tartásával azonosítja.

Az ENSZ szerint egyébként az elmúlt évben valamelyest nőtt a sajtó szabadsága világszerte; a fejlődés részben az internetnek tudható be. Egy szerdán közzétett Freedom House-tanulmány szerint - melyről az Index is beszámolt - az internetes sajtó még azokban az országokban is viszonylagos szabadságot élvez, ahol amúgy kemény represszió van.