Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Újabb amerikai légicsapás Irak ellen

2002.09.29. 16:45
Vasárnap amerikai gépek ismét bombázták Irakot. Szaddam mégsem engedi be a fegyverellenőröket, Amerika és Anglia támadna, az ENSZ vonakodik. Tüntetésdömping világszerte.
Vasárnap hajnalban, öt óra negyven perckor amerikai vadászgépek újabb támadást intéztek Irak ellen. "A héten már másodszor támadták meg és rombolták le a bászrai polgári repülőtér radarrendszerét" - erősítette meg a hírt az iraki közlekedési minisztérium szóvivője. Az Egyesült Államok csütörtöki támadás után kiadott nyilatkozta szerint céljuk a civil tevékenység színhelyétől távol eső radarrendszer elpusztítása volt. A hírek szerint vasárnap károk keletkeztek a repülőtér épületében is.

Bászra
A megtámadott város Bagdadtól 500 kilométerre, Irak stratégiai pontján, a Perzsa (Arab)-öböl végénél fekszik. Az ország legnagyobb tengeri kikötője mellett a jelentősebb olajfinomítók is ebben a térségben vannak.
Tarik Aziz, iraki miniszterelnök-helyettes a szombati napon elutasította az ENSZ jóváhagyására benyújtott amerikai-angol tervet, amely a fegyverzetellenőrök további távoltartása esetében Irak megtámadását javasolta. A tervezet szerint Iraknak teljes szabadságot kell adnia az országba érkező ellenőröknek, lehetővé kell tennie a kívánt létesítmények vizsgálatát, terhelő bizonyítékok előkerülésekor vállalnia kell a következményeket.

Nemzetközi diplomácia

Az amerikai-angol javaslatot egyelőre az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Franciaország, Oroszország és Kínai is ellenzi. Peter Ricketts az angol külügyminisztériumtól és Grossman amerikai részről felkereste Igor Ivanon orosz külügyminisztert, hogy ismertessék a tervet, amelyben hétnapos határidőt szabtak Iraknak határai megnyitására és a fegyverellenőrök szabad mozgásának biztosítására.

Grossman szerint azonban a találkozó nem volt megbeszélésnek nevezhető. Az angol és amerikai felek választ adtak az orosz külügyminiszter kérdéseire. Ivanon megismételte országa addigi álláspontját, miszerint Oroszország nem lát bizonyítékot arra, hogy Irak valóban tömegpusztító fegyverek gyártására készülne. Kiemelte továbbá, hogy a két országnak tartania kell magát az ENSZ határozataihoz.

William Ehrman brit megbízott vasárnap Pekingbe utazott, hogy hétfőn magasrangú tisztségviselőkkel találkozva próbálja a terv mellé állítani a szintén vonakodó Kínát.

Bush amerikai elnök szombati rádióinterjújában hangot adott a támadás melletti elkötelezettségének. Leszögezte, hogy kemény határozatot akar elfogadtatni a kongresszussal, amely az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében felhatalmazza az elnököt a katonai erő alkalmazására.

"Egy ilyen határozat elfogadása világos üzenet lenne a nemzetközi közösségnek és az iraki rezsimnek is: teljesíteni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek előírják az iraki diktátor lefegyverzését. E követelményeknek vagy eleget tesznek, vagy ki kell kényszeríteni őket" - fejtette ki George W. Bush.

Tony Blair brit kormányfő sem zárta ki az egyoldalú brit-amerikai katonai fellépés lehetőségét Irakkal szemben, de hangsúlyozta, hogy katonai akcióra csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetközi közösség minden más eszközt kimerített.

Közölte, kormánya elkötelezett amellett, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésének problémáját az ENSZ-en keresztül oldják meg. Megerősítette, hogy kormánya iraki politikájának célja a teljes leszerelés, nem a rendszerváltás.

Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter vasárnap Teheránba érkezett, hogy iráni kollégájával, Kamal Harazival tervbe vett tárgyalásain Irán segítségét kérje az Irak elleni amerikai támadás elkerüléséhez.

A közvélemény megosztott

Az Irak elleni katonai fellépés megítélése azonban nem csak a magas politikai körökben vegyes. Szombaton Londonban a Háborúellenes Koalíció és a Brit Muzulmán Szövetség felhívására az elmúlt évek legnagyobb háborúellenes tömegtüntetésére került sor. Négyszázezer ember vonult az utcára, hogy kifejezze ellenérzését a munkáspárti kormány iraki politikájával, az iraki háborúval és a palesztin nép elnyomásával szemben.

A vasárnap Londonban nyilvánosságra hozott legújabb közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek 80 százaléka ellenezné az egyoldalú amerikai katonai akciót Irak ellen, 90 százalék úgy véli, meg kell adni az utolsó lehetőséget az ENSZ-ellenőrök visszatéréséhez. A válaszadók 60 százaléka ugyanakkor "elkerülhetetlennek" tartotta a háborút.

A megkérdezettek 43 százaléka szerint Szaddám Huszein iraki elnök, 37 százaléka szerint George Bush amerikai elnök politikája jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ békéjére.

Rómában szombaton - válaszul Berlusconi miniszterelnöknek az amerikai diplomáciai és katonai lépéseket támogató nyilatkozatára - több mint százezer háborúellenes tüntető vonult az utcára. A felmérések szerint az olaszok hetven százaléka ellenzi az Irak elleni katonai fellépést - adta hírül a CNN.

Pénteken és szombaton tüntetések zajlottak Washingtonban is. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tanácskozásának helyszínén demonstrálók szokásos, globalizációellenes jelszavaik mellett háborúellenes meggyőződésüket állították a középpontba. A háromezer fővel felvonuló katonai és rendőri alakulatok 650 tüntetőt vettek őrizetbe.