Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Lincseléssel vádolják az amerikai katonákat

2004.04.16. 16:41
Tűzharc tört ki Kúfában Moktada asz-Szádr magánhadserege és az amerikaiak között. A lázongást szító szélsőséfes síita vezér nyilvános prédikációt tartott a városban. Iraki rendőrségi források szerint amerikai katonák meglincselték a lázadó főpap egyik hívét. A férfit állítólag Kut központjában verték agyon. A cseh külügyminisztérium szerint már nincsenek életben a vasárnap elrabolt cseh újságírók. Bush és Blair Washingtonban tekinti át a helyzetet.
Legalább öten meghaltak, húszan megsebesültek a dél-iraki Kúfa közelében a Moktada asz-szádr magánhadserege és az amerikaiak között kitört tűzharcban. A síita lázongást kirobbantó vallási vezető nyilvános prédikációt tartott a városban. Szádr kizártnak tartja a kompromisszumot az amerikaiakkal.

Az amerikai csapatok egy iraki kormányzati tisztviselő értesülései szerint Nedzsef ostromára készülnek - írja egy libanoni napilap. A hadsereg korábban ódzkodott a síiták szent városának támadásától, mivel az a mérsékelt főpapokat is a katonaság ellen fordíthatná. A támadással Moktada asz-Szádr szélsőséges síita vezér szerint is sokat kockáztatnak az amerikaiak. "Ha megölnek, vagy elfognak, az iraki emberek tudni fogják, hogyan válaszoljanak olyan erővel és keménységgel, amelyet elképzelni se tud senki" - jelentette ki a lázadásokat kirobbantó főpap.
Bővebben>>

Fallúdzsánál béketárgyalások kezdődtek az amerikaiak és a város vezetői között. Az amerikai hadsereg képviselői most először tárgyaltak közvetlenül a szunnita lázadók központjának vezetőivel. Az AP beszámolója szerint a megbeszélésen tizenegy fallúdzsai vezető vett részt, nagyrészük öltönyt viselt. "Nyitottan állunk hozzá a tárgyalásokhoz, fontos dolgot teszünk. Esélyt adunk a diplomáciai rendezésnek" - jelentette ki az AP-nek az amerikai delegáció egyik tagja, T. V. Johnson őrnagy.

Szádr egyik hívét az amerikai katonák Kut közelében agyonverték - állítják iraki rendőrségi források. A férfit a város központjában, egy közúti ellenőrzés során vonták félre, mivel a kocsijában a fanatikus síita vezér képe volt kiakasztva. A hatóságok által Szalem Haszánként azonosított férfit a kép eltávolítására szólították, ám ő erre nem volt hajlandó. A katonák ekkor kirángatták a kocsiból és puskatussal agyonverték - írja a news.com.au hírstzájt Mohamed Abdel Abasz rendőrhadnagyra hivatkozva.

Összecsapások Fallúdzsában és Nedzsefben

Tekintse meg képeinket!
Heves összecsapások szakították meg a tűzszünetet péntak hajnalban Fallúdzsában. A harcokban tizenöt iraki életét vesztette. Az amerikai csapatok éjszaka aknavetőkkel és vadászbombázókkal támadták a város a szunnita lázadók kezén lévő részét.

A dél-iraki Nedzsefben csütörtökön aknavetővel lőtték a spanyol katonák támaszpontját, de senki nem sebesült meg, anyagi kár sem keletkezett - közölte Carlos Herradon, az Irakban állomásozó mintegy 1300 fős spanyol egység szóvivője.

Kivégzésekkel fenyegetőznek

Negyvennyolc óránként kivégeznek egy olasz túszt - fenyegetőznek a négy olasz állampolgárt elrabló iraki túszejtők. Az olasz foglyok egyikét csütörtökre virradóra már megölték. Az olasz kormány különmegbízottja, Gianni Castellaneta és a titkosszolgálatok megpróbálnak kapcsolatba lépni a túszejtőkkel - jelentette az olasz sajtó pénteken.

Megölhették a cseh túszokat

Semmi bizonyíték nincs arra, hogy még életben vannak az Irakban elrabolt cseh újságírók - jelentette be pénteken a cseh külügyminisztérium. Michal Kubal riporter és Petr Klíma operatőr - mindketten a közszolgálati Cseh Televízió munkatársai, illetve Vít Pohanka, a közszolgálati Cseh Rádió tudósítója vasárnap reggel tűnt el, miközben taxival Bagdadból a jordániai Ammánba tartottak - jelentette az MTI.

A cseh külügyminisztériumot nyugtalanítja, hogy Prágával eddig senki sem lépett kapcsolatba, s így nem is tudható, hogy milyen indítékok húzódnak meg a három újságíró elrablása mögött. "Továbbra is úgy véljük, hogy ha valóban Fallúdzsa környékén tarják őket fogva, akkor valószínűleg politikai okok vannak az ügy mögött" - nyilatkozta a cseh közszolgálati rádiónak Petr Kolár külügyminiszter-helyettes.

Hadsereggel mentenék a túszokat

Az Egyesült Államok kész akár katonai erővel is kiszabadítani a lázadók fogságába esett külföldi túszokat - jelentette be Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes. Mint mondta, nem tud arról, hogy Prága hivatalosan megkereseste volna az amerikaiakat az ügyben. A túszmentő akció mindazonáltal a túszokra is veszélyes lehet - figyelmeztetett Armitage.

Rendőröknek álcázott túszszedők raboltak el egy amerikai üzletembert Bászrában. A jordánia származású üzletembert egy szálodából hurcolták el - elentette be Halaf al-Maleki ezredes, bászrai rendőrfőnök, más részleteket azonban nem közölt.

Bászra mellett egy dán állampolgár is az iraki lázadók fogságába esett. A dán külügyminisztérium pénteki közleménye szerint "sem iraki személyek, sem iraki csoportok" nem léptek kapcsolatba a dán hatóságokkal az ügy kapcsán. A DR-1 dán közszolgálati televízió úgy tudja, hogy a harmincas éveiben járó üzletember egy csatornaépítési programban vett részt. Dánia 410 katonával és rendőrrel segíti a háború utáni rendezést. Az erőszak fellángolása miatt két dániai segélyszervezet úgy döntött hétfőn, hogy evakuálja Irakban dolgozó munkatársait.

Folytatják az evakuálást

A folyamatos túszejtések miatt Oroszország pénteken folytatta Irakban dolgozó állampolgárai evakuálását. A rendkívüli helyzetek minisztériumának bejelentése szerint a még Irakban lévő 450 orosz és FÁK-beli szakember közül eddig 140 jelezte hazatérési szándékát, de számuk még növekedhet. Mindamellett a tárca péntek reggel egyelőre csak egy gépet indított Bagdadba, a tervbe vett három helyett.

Nagyobb szerepet szánnak az ENSZ-nek

Az iraki helyzet lesz a témája George W. Bush és Tony Blair washingtoni csúcstalálkozójának is - jelentette az AP. Blair csütörtökön új ENSZ biztonsági tanácsi határozatot sürgetett a június 30-ra tervezett iraki hatalomátadás jogi hátterének megteremtéséhez. A két vezető egyre nagyobb szerepet szánna a világszervezetnek az iraki rendezésben, Bush már a háborút alapból ellenző Franciaország és India segítségét is kérte a rendezéshez.