Vilma
-7 °C
4 °C

Miért lehet jó az Irak elleni háború?

2002.10.08. 07:36
Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok több-kevesebb sikerrel próbálta meggyőzni a világ szkeptikus közvéleményét, szövetségeseit, a hazai szereplőket és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy támogassák az Irak elleni háborút. A kérdések és kommentárok főleg arra koncentráltak, a háborús fenyegetés esetén szükséges és nagyon egészséges gyanakvással, hogy miért akarja George W. Bush kormánya a leszámolást, mi Amerika célja és miért pont most fog bele. De érdemes azon is gondolkodni, hogy milyen eredményei lehetnek egy ilyen hadjáratnak, miért is lehet Szaddám Husszein megdöntése az irakiaknak, a régiónak és az egész világnak.
A legnagyobb eredmény, amit egy sikeres háború és Szaddám Husszein bukása hozhat, az Irak felszabadulása. Innen Budapestről könnyű cinikusan nézni, amikor George W. Bush az iraki diktátor kegyetlenkedéseit ecseteli a közvéleményt meggyőzendő. De érdemes szem előtt tartani: Szaddám történetesen valóban egyike a huszadik század legförtelmesebb zsarnokainak, aki ostoba és önző politikájával elszigetelt és romba döntött egy fejlett és potenciálisan gazdag országot, és háborúival, elnyomó sztálinista rendszerével százezrek halálát okozta. Bukása így komoly áldás volna, elsősorban az iraki népnek.

Szaddám megdöntése nem elég

Sok "ha" társul ehhez, persze. Ha Szaddám Husszein rendszerét Amerika megbuktatja, de nem fordít elég figyelmet az ország újraépítésére, demokratizálására és a nyugati biztonsági rendszerbe integrálására, minden sokkal rosszabbra fordulhat. Irak nem egységes nemzet, a diktátor bukása után akár darabokra is hullhat vallási és törzsi törésvonalak mentén, véli sok elemző. "Az iraki törzsi, ideológiai és osztályellentétek további erőszakhoz és a politikai élet folytatódó militarizálódásához vezethetnek, tekintve, hogy az országnak jóval nagyobb tapasztalata van a politikai kérdések erőszakos megoldásában, mint a demokráciában" - áll a brüsszeli International Crisis Group most kiadott Irak-jelentésében, ami megpróbálja megjósolni, mi lesz az országgal Szaddám után. Ha káosz lesz Irakban, az nemcsak az ottaniaknak rossz, de az egész környéken felforduláshoz vezethet. Ez nem alábecsülendő veszély.

A feladat hasonló ahhoz, amit az Egyesült Államok Németországban és Japánban vitt véghez a második világháború után. Ezek az országok jórészt az amerikai elkötelezettségnek köszönhetik, hogy ma a stabil és virágzó nyugati világrendszer részei (még a demokratikus német és japán alkotmányt is amerikaiak fogalmazták meg). Irakból persze valószínűleg sokkal nehezebb stabil és demokratikus országot varázsolni - ha lehetséges egyáltalán. Évekig, évtizedekig tartó megszállással járhat. Persze az irakiak már azzal is nyernének, ha az új kormány nem vegyi fegyverekkel intézné el ellenzékét, ahogy Szaddám szokta.

A környék többi országa

A legtöbb környező ország rezsimjeinek igazából megfelel a mostani helyzet: Irak gyenge, elszigetelt és kevés olajat exportál. De ha sikerülne belőle demokratikus, nyugatbarát államot csinálni, az máshol is előremozdíthatná a dolgokat a környék állóvizében. Megmutatná, hogy nem képtelenség a demokrácia és a jogállamiság az arab világban. Megerősíthetné a demokratikus erőket és törekvéseket a környéken. (Bár ez nem a sejkek, szultánok, királyok és elnökök érdeke.) Tudható egyébként, hogy az amerikai adminisztráció nem egy befolyásos alakja, például Paul Wolfowitz védelmiminiszter-helyettes, pont valami ilyesmire játszik. És persze biztonsági szempontból is jó volna, ha Szaddám menne. Irak két szomszédját is megtámadta az elmúlt húsz évben.

Olaj

Ez utóbbi részben az olaj miatt fontos. A széles körben elterjedt és divatos vélekedéssel szemben nem csak Amerika, de az egész világ érdeke, hogy a világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező Perzsa-öböl menti országokból fennakadás nélkül, stabilan folyjon az olaj. Irak fenyegetést jelent erre az olajellátásra, és ez az egész világgazdaság számára probléma. Kuvait megszállását követően csaknem duplájára nőtt az olaj ára a világpiacon. Ha nem kell többé attól tartani, hogy Irak ráteszi a kezét a kuvaiti, szaúdi kutakra, az mindenkinek jó. Továbbá: az iraki olajmezők megnyitása, az iraki olajexport megindulása meggyengítheti az OPEC olajkartellt, amely még mindig viszonylag magasan tartja az árakat. Egy demokratikus és Nyugat-barát Irak hosszútávon olcsóbbá teheti az energiát mindenki számára.

Leszerelés

A sikeres háború legfontosabb eredménye persze az volna, hogy Irakot valóban leszerelnék. Megsemmisítenék vegyi és biológiai fegyvereit, és leállítanák atomfegyverprogramját. Még a háborút teljes mértékben elutasító Németország hírszerzése is úgy gondolja - mint az ottani ügynökség feje mondta nem sokkal a választások előtt -, hogy Irak néhány éven belül szert tehet atombombára. A londoni International Institute for Strategic Studies szerint az irakiaknak mindössze néhány hónapra volna szükségük egy robbanófej összeszereléséhez, ha szert tudnának tenni a megfelelő mennyiségű hasadóanyagra. Szaddám Husszein atombombával? Gáz lenne.

A fent vázoltak önmagukban persze még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a háború jó ötlet. Már csak azért sem, mert egy csomóan meg fognak benne halni. Sok minden rosszul alakulhat a hadjárat során és utána is. Ráadásul nehéz felmérni a hosszú távú következményeket, ha Amerika - ENSZ-felhatalmazással vagy anélkül - megdönti egy szuverén állam kormányát, akármilyen gonosz és veszedelmes is az. Mégis, Szaddám Husszein bukása számos eredménnyel kecsegtet. Nemcsak Irak és a Közel-Kelet, de az egész világ jobb és biztonságosabb hely lenne nélküle.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!