Judit
3 °C
6 °C

Arab Kánaán vagy véres széthullás

2005.10.14. 11:41
Erőszakos széthullás, vagy a hagyományos föderalizmus feltámasztása, így foglalható össze a szombati iraki alkotmányos népszavazás tétje. És az egész nem is az alkotmány elfogadásán múlik.

Sorsdöntő szavazásra készülnek szombaton Irakban az alkotmányról. A szavazás a legpesszimistább forgatókönyvek szerint polgárháborúhoz, az ország erőszakos szétveréséhez is vezethet. De akár egy modellértékű, demokratikus és egyben iszlám állam is születhet.

Briliáns logika

Iraki asszony alkotmányt oszt
Iraki asszony alkotmányt oszt

Az alkotmány fő alapelvei legalábbis bíztatóak. "Az Iraki Köztársaság [...] demokratikus, szövetségi, parlamentáris köztársaság" - definiálja az országot az alaptörvény. Az iszlám szót szándékosan kerülték a jogalkotók. Ahogy a jogrend alapjaként sem az iszlámot határozták meg. Igazából briliáns logikával az iszlám egy helyen jelenik meg az alaptörvényben, a korlátok között.

Semmilyen törvény nem ellenkezhet az iszlám szabályaival, áll az alaptörvényben, közvetlenül mellette pedig az, hogy semmilyen törvény nem korlátozhatja a polgárok egyéni szabadságjogait. Így nem korlátozható a szólásszabadság, a vallásszabadság és a gyülekezési jog. És a törvény előtt a nők is egyenlőek.

Széthullás fenyeget?

Ehhez hasonló kompromisszumok később is megjelennek a szövegben. Hiszen valójában sosem az iszlám, hanem a szövetségi rendszer volt az alaptörvény igazi gordiuszi csomója.


Szaddámnak is vannak még hívei

Irakot Szaddám idején, illetve az ország azt megelőző történelmében - ami ötven évet jelent - a szunnita kisebbség centralizált uralma jellemezte. A központosított állam lebontása már az első öbölháború után megkezdődött, amikor az amerikai és brit vadászgépek oltalmában a kurdok jelentős autonómiát építettek ki északon. Nem véletlen, hogy az ország lakosságának hatvan százalékát kitevő, szintén egy blokkban élő síiták is autonómiát akartak maguknak.

Mivel ez a tizennyolc iraki tartomány felét magában foglalta volna, az ország gyakorlatilag széthullott volna. Az alaptörvényben ezért úgy fogalmaztak, hogy a síita autonómia megengedett, de nem alapfeltétel. A kérdés eldöntését tehát a jövő - a remények szerint demokratikusan választott - parlamentjeire testálták.

Simán elbuktathatják

Az ügyes manőverek ellenére korántsem biztos az alkotmány elfogadása. Az alaptörvényt ugyan a kurdok és a síiták valószínűleg elsöprő többséggel támogatják majd, a szunniták még elbuktathatják.


Temetés fegyverrel

Az alkotmány elbuktatásához csupán arra van szükség, hogy három tartományban is kétharmados többséggel utasítsák el a tervezetet a választók. A szunniták négy tartományban vannak többségben.

A szunniták szerepe amúgy is kérdőjeles volt az alkotmányozásban. Januárban a szunniták bojkottálták az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, így képviselet nélkül maradtak. Hiába csapták magukra az ajtót, hamarosan szembesültek vele, hogy az alaptörvény megszövegezéséből kimaradva jelentős hátrányba kerülhetnek. Az alaptörvény első tervezete jelentős autonómiát biztosított a tartományoknak, például az olajbevételek szempontjából. A szunniták meg pechjükre a sivatagban laknak, ahol még olaj sincs. Így nyolcvan év bőség után kisemmizve találhatták volna magukat.

A szunniták támogatásának megnyerése érdekében az utolsó pillanatokban az olajbevételek egyenlő elosztása is bekerült a tervezetbe, ahogy az is, hogy a kurd területeken is hivatalos nyelv az arab. Ahogy a kurd is az, Irak egészében.

Hagyományos föderalizmus


Megerősített biztonság

Egy, a Newsweek birtokába került, szeptember 15-én kelt, titkos ENSZ-jelentés így is "az állam szétverésének modelljeként" értékelte az alkotmányt. Okkal, hiszen a régiók így is olyan mértékű autonómiát kaptak, hogy a regionális kormányok mellett regionális haderőket is fenntarthatnak. Ez részben a status quo fenntartása - a kurd régiókban a pesmerga, délen a síita milíciák tartják fent a rendet. De ezek a fegyveres erők aktív szerepet játszanak az adott területen kisebbségi népcsoportok zaklatásában is. Legalábbis erre utal, hogy a vegyes körzetekből minden lakó olyan körzetekbe igyekszik költözni, ahol az övéi vannak hatalmon.

Az egységes Irak - ami Winston Churchill egyik legfélresikerültebb tákolmánya - egy alig nyolcvanéves koncepció. Az egykori Mezopotámia hagyományosan autonóm városállamok szövetsége volt, majd a török uralom idején is három hatalmi központ - a kurd Moszul, a síita Bászra és Bagdad - alakult ki. A föderalizmusnak tehát vannak hagyományai Irakban és erre akár építeni is lehetne.

Vérfürdőbe torkollhat

Ha elfogadják az alkotmányt, a gyakorlatban is kiderülhet. Addig is azonban a legfőbb feladat a szombaton fenyegető vérfürdő kikerülése. Az alkotmányozó népszavazást megelőző hetekben az erőszak minden eddiginél jobban fellángolt, az elmúlt egy hétben félezren vesztették életüket. A szavazásra ezért a januári választásokat idéző biztonsági intézkedésekkel készülnek.


Akik még gondot okozhatnak

Az iraki kormány és az amerikai haderő kétszázezer fegyverest mozgósított az 1265 szavazókör biztosítására. Kijárási tilalmat rendeltek el, egy napra betiltották a fegyverviselést. A szunnita szélsőségesek megint halállal fenyegetik a szavazókat, mégis, a januári választásokhoz képest jóval többen, 15,5 millióan regisztrálták magukat a szavazásra - azaz most a szunniták sem akarnak kimaradni az ő jövőjükről is döntő szavazásból.

És ha netán az alkotmánytervezet el is bukna - amire most, hogy a szunniták legerősebb pártja az utolsó pillanatokban elfogadott változtatások után a tervezet elfogadását javasolja, kevés az esély -, az sem katasztrófa. Az eredeti tervek szerint decemberben immár négy évre választanának nemzetgyűlést. Ha az alkotmány elbukik, decemberben ismét ideiglenes, alkotmányozó nemzetgyűlést választhatnak egy éves mandátummal, azaz a folyamat újrakezdődhet. Most már valószínűleg a szunniták részvételével, ami Irak egységének legjobb garanciája lehet.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!