Washington befagyasztaná az iráni vezetők vagyonát
További Külföld cikkek
- A legmagasabb készültségben Indonézia, bámulatos fotókon a vulkánkitörés
- Orosz oligarchák elől menekült el a Telegram alapítója
- A Rocky betétdalára vonult be a miniszterelnök, győzött a HDZ a horvát választásokon
- A Moszad korábbi igazgatója elárulta, mi lehet Izrael célpontja Iránban
- Az új skála történetének legnagyobb földrengése rázta meg Japán nyugati részét
Irán befejezett egy újabb szakaszt Araki város nehézvizes reaktorában, az elkészült nehézvízüzemet Mahmúd Ahmadinezsád elnök szombat délelőtt felavatta. A fővárostól mintegy 200 kilométerre délnyugatra fekvő városban épülő üzemben termelt plutónium mellékterméke felhasználható lenne atomrobbanófejek előállítására.
Célja az áramtermelés
"Az araki nehézvízüzem felavatása újabb nagy lépés Irán elidegeníthetetlen jogának érvényesítése felé, amit a békés célú atomtechnológia megszerzése jelent" - idézte az állami televízió Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivőt. Az eseményen külföldi tudósítók egy korlátozott létszámú csoportja iráni újságírókkal együtt jelentek meg, hogy részt vegyenek az államfői avatáson. A nezézvízüzem építésével Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) határozatát nem vette figyelembe, amelyik még februárban kérte Teheránt, hogy "gondolja meg" a jelentős mennyiségű plutónium előállítására alkalmas reaktor építését.
A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy az atomfegyvergyártás technológiájának elsajátítására törekszik, Irán - a világ negyedik legnagyobb olajexportőre - viszont váltig hangoztatja, hogy célja csak az áramtermelés.
Nem katonai célra
Egy magas rangú iráni atomügyi illetékes a héten hangsúlyozta, hogy az araki üzemnek csak a nehézvíztermelését indítják be, a reaktort nem. Érvelése szerint az üzem működésének ez a része nem használható katonai célra, ezért nem kötelez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) általi ellenőrzésre.
Az amerikai kormány ezalatt bejelentette, hogy kész egy független koalíció létrehozására az iráni javak befagyasztása és a perzsa állammal való kereskedelem korlátozása érdekében, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem bünteti meg Teheránt, amiért nem teljesítette az atomprogramjára vonatkozó ENSZ-határozatot.
A határidő augusztus 31.
A Los Angeles Times szombati cikkében arra utalt, hogy a BT augusztus 31.-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére, ellenkező esetben szankciókat helyezett kilátásba. Irán a héten adott válaszában elutasította a BT feltételét urándúsítási programjának felfüggesztésére.
John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet egy interjúban a héten közölte, hogy a határidő lejárta után az Egyesült Államok olyan büntetőintézkedéseket tervez, mint utazási korlátozás vagy a kulcsfontosságú iráni vezetők javainak befagyasztása. A BT két tagja, Oroszország és Kína vonakodik a szankciók elrendelésétől, pénteken ugyanis elutasították, hogy büntetőintézkedéseket hozzanak Teherán ellen, miután az iráni kormány beleegyezett abba, hogy folytatódjanak a kérdésről a tárgyalások. Ha Oroszország és Kína nem fogadja el az amerikai határozattervezetet, Washington egy párhuzamos diplomáciai mezőn halad az ENSZ-en kívül - jelezte Bolton.