Natália
-3 °C
7 °C

Egymilliárd dollárnyi rakéta Iránnak

2005.12.03. 17:49
Az orosz külügyminisztérium megerősítette szombaton az elfogórakéta-rendszerek szállításáról kötött orosz-iráni megállapodás hírét, de enyhítendő az amerikai aggodalmakat, leszögezte, hogy kizárólag védelmi célokat szolgálnak ezek a fegyverek.
A Vedomosztyi című moszkvai napilap pénteken közölte, hogy Moszkva több mint egymilliárd amerikai dollár értékben 29 darab Tor M-1 elfogórakéta-rendszert szállít Iránnak a következő két év során.

Robotrepülők ellen is

Nicholas Burns politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár pénteken Moszkvában elégedetlenségét fejezte ki az ügylet miatt. "Úgy véljük, hogy Irán terroristákat támogat a Közép-Keleten és az Egyesült Államokban, s ezért nagyon rossz kapcsolataink vannak ezzel az országgal. Megérthetik, hogy nem támogatunk ilyen állam részére történő fegyvereladásokat" - mondta az államtitkár Eho Moszkvi rádiónak.

A Tor M-1 akár 48 célpont azonosítására is képes, s egyidejűleg két célpontra tud föld-levegő rakétát kilőni 6100 méteres magasságig. E légvédelmi rakéták képesek manőverező robotrepülőgépek és légibombák elhárítására.

Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő leszögezte szombaton, hogy minden, a katonai-technikai együttműködésre vonatkozó szerződés összhangban áll Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel, köztük az atomsorompó-egyezménnyel, illetve az orosz törvényekkel. "Ez vonatkozik az Iránnal kötött szerződésre, amelyben kizárólag védelmi célú fegyverekről van szó" - mondta a szóvivő.

Volt már ilyen

Ali Laridzsáni, az iráni nemzetbiztonsági főtanács vezetője, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója szombaton igyekezett kisebbíteni az új megállapodást. "Irán és Oroszország katonai együttműködése nem egy bonyolult dolog. Korábban is létezett, nem tiltotta semmi" - mondta Laridzsáni, aki nem látja szükségesnek, hogy Irán válaszoljon ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Mark Regev izraeli külügyi szóvivő pénteken azt mondta, hogy nem tud az orosz-iráni fegyverüzletről, de ha az létrejött, árthat a régió biztonságának.

Az Őrök Tanácsa jóváhagyta az urándúsítást

Az iráni Őrök Tanácsa eközben olyan törvényt hagyott jóvá, amely felhatalmazza a teheráni kormányt arra, hogy kivonja az országot nukleáris tevékenysége fokozott nemzetközi ellenőrzése alól és újrakezdje az urándúsítást, ha atomprogramja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül.

A törvényt az iráni parlament november 20-án hagyta jóvá. Akkor a jelenlévő 197 képviselőből 183 megszavazta a jogszabályt az állami rádióban is közvetített ülésen.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szeptemberben határozott úgy, hogy az iráni atomprogram ügyét a Biztonsági Tanács elé terjeszti. Az iráni törvény elfogadása után a szervezet igazgató tanácsa elhalasztotta ezt a lépést, úgy döntött, hogy átmenetileg több időt ad a kérdésről folyó tárgyalásoknak. Ebbe az Európai Unió is beleegyezett, s az iráni vezetés is elfogadta az EU-trojka azon javaslatát, hogy a felek vegyék fel újra a közép-keleti ország atomprogramjáról folytatott tárgyalások augusztusban elejtett fonalát.

Ha az ENSZ nukleáris ügynöksége a Biztonsági Tanács elé utalja az iráni atomprogramot, s nem bizonyosodik be, hogy az kizárólag békés célokat szolgál, a BT szankciókat róhat ki Teheránra. Az Őrök Tanácsa, a konzervatív hitszónokokból és jogtudósokból álló testület döntése arra is felhatalmazza a kormányzatot, hogy újrakezdje az urándúsítást.

A törvényt még Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknek is alá kell írnia, hogy életbe lépjen, de ez puszta formalitás.