Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Élesedő hatalmi harc Iránban

2000.08.28. 13:30
A hétvégén újabb sebesülteket követelt Iránban egy összecsapás: reformpárti és konzervatív diákok ellentéte utcai harcba torkollott. Magasabb politikai szinten hasonló összetűzések tanúi lehetünk: a reformpárti iráni parlament törvényekkel szeretne változtatni az országon, a nagyobb hatalommal rendelkező konzervatívok az alkotmányosság látszatát betartva igyekeznek ezt megakadályozni.

A politikai harc utcai összecsapásokba torkollik
Negyvenen megsebesültek és több tucat diákot letartóztattak szombaton az iráni Khorramabad városban a reformpárti diákok és a rendőrség összecsapása során. Az utcai összetűzés akkor kezdődött, mikor a jobboldali aktivisták az utcai tüntetésen két ismert liberális szónok beszédét akadályozták meg. A dühös egyetemisták az őket lecsillapítani érkező rendőrséggel csaptak össze, kövekkel dobálták meg őket, kormányzati épületek és bankok ablakait törték be, autógumikat gyújtottak meg.

Fegyvermentes egyetemek

Augusztus közepén az iráni parlament egy olyan, részleteiben még kidolgozásra váró törvényt fogadott el, mely megtiltaná minden fegyveres alakulatnak, hogy egyetemi épületekbe hatoljanak be miniszteri engedély nélkül vagy ha nincs vészhelyzet. A törvény a múlt évi, napokig tartó utcai zavargásokat eredményző Teheráni Egyetemnél történtek miatt született. Az akkori, konzervatív töbségű parlament egyszer már visszautasította a törvényt.

A hírügynökségek tudósítói szerint a Teherántól 400 kilométerre lévő városbeli összecsapások hónapok óta a legsúlyosabbak. A zavargások a reformszellemű iráni parlament és az ország elnöke, illetve a konzervatív vallási vezető és a Gondnoki Tanács közti súlyos ellentéteket tükrözi.

Khatami elnök hatalma is korlátolt
A májusi parlamenti választások óta Irán parlamentjében a reformerek alkotják a többséget. A parlamentnek korlátozott a törvényhozói joga, a konzervatív Gondnoki Tanács - klerikális alkotmányos testület - vétójoggal rendelkezik felette. Szintén vétójoggal rendelkezik Khamenei ayatollah, Irán teljhatalmú vallási vezetője. Az ország elnökének reprezentatív és alkotmányosságot vizsgáló szerepe van.

Betiltott újságok, bebörtönzött újságírók

A rendőrségi beavatkozást tiltó rendelkezés a parlament hatalmának tesztje. A reformisták a változást megvalósító eszközként szeretnék felhasználni a törvényhozó testületet, hatalmukat a konzervatív politikusok azonban szeretnék kordában tartani. A maradi hatalom tarja ellenőrzése alatt a törvényszékeket is. Augusztus közepén több mint húsz, többségében reformszellemű újság betiltását határozták el, több újságírót is letartóztattak. Televíziós interjúban Khatami elnök elítélte az újságok betiltását, szerinte a bírósági intézkedés azt a látszatot kelti, hogy az ország ,,gyenge és félénk". A reformerek ellenkezése ellenére ma már nem működhet szabadon egyetlen liberális újság sem Iránban.

A parlament első vereségét akkor szenvedte el, amikor - további betiltásokat megelőzendő - megpróbálta a szigorú iráni sajtótörvényt liberálisabb alapokra helyezni, de Irán fő vezére, Khamenei ayatollah megtiltotta a módosító javaslatok parlamenti vitáját. A rendőrségi beavatkozás megtiltásáról szóló törvény sorsa a Gondnoki Tanácsban dől el.

Súlyos szárazság Iránban

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya miatt katasztrófa fenyegeti Iránt és néhány környező országot. Egy ENSZ-jelentés szerint harminc éve nem volt ilyen súlyos szárazság a térségben: Irán 28 tartományából 18-at, és körülbelül 37 millió embert érint komolyan. Egyes becslések szerint az ivóvízkutak nyolcvan százalékánál kell kiszáradással vagy csökkent vízhozammal számolni. Sok esetben sóssá, ihatatlanná válik majd a kutak vize, több vízfolyás pedig teljesen megszűnhet.

A szárazság máris komoly károkat okozott a mezőgazdaságnak: 2,8 millió tonna búza- és 280 ezer tonna árpatermés veszett oda; a kisállatállomány húsz százaléka hullott el. Becslések szerint a helyzet súlyosbodik majd, 2001 tavaszára, még a várható novemberi esőzések ellenére is. Az iráni kormány forrásai és eszközei rendkívül korlátozottak a probléma kezelésére.

Mivel egyes területeken egyáltalán nem lehet megoldani a vízutánpótlást, nagyon komoly migrációra kell számítani. Az ENSZ becslése szerint a vidéki lakosság mintegy hatvan százaléka kényszerülhet rá, hogy a városokba költözzön. Várhatóan Afganisztánból is számos nomád lép majd át a határon, számukat azonban ma még felbecsülni sem lehet. Nem lehet tudni, hogy milyen egészségügyi, illetve politikai-gazdasági hatásai lesznek ennek a kisebb népvándorlásnak.

-szb-

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.