Árpád
-2 °C
9 °C

Irán az igazi ellenség?

2002.08.06. 09:29
Miközben egyre élesedik a vita Washingtonban az Irak elleni háborúról, egyes amerikai és izraeli kormányzati tisztviselők és szakértők úgy vélekednek, hogy a térségben az igazi fenyegetést nem is annyira Szaddám Husszein, mint inkább a feltehetőleg szintén tömegpusztító fegyvereket építő Irán jelenti.
Egy kora nyári szenátusi meghallgatáson az amerikai katonai hírszerzés, a DIA igazgatója azzal keltett kisebb pánikot az amerikai honatyák közt, hogy kijelentette, Irán olyan sikeresen rendbeszedte hadiflottáját az Irak-Irán háború óta, hogy ma már az a legerősebb a térségben, és minden további nélkül képes volna rá, hogy félbeszakítsa az kőolajszállítást a Perzsa-öbölben, még a nyugati hatalmak ellenállásával szemben is.

Irán ismét tényező

Noha Iránt ez elmúlt években súlyos gazdasági nehézségek és mélyülő belpolitikai válság jellemezte, szakértők figyelmeztetnek, hogy az ország az elmúlt években igencsak összekapta magát katonailag. Ráadásul elveszítette legfontosabb vetélytársait is a Közel-Keleten: Szaddám Husszeinnek egyéb bajai vannak, a korábbi vetélytárs szaúdiakkal pedig jórészt kiegyezett. Külpolitikája igen aktív, egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki Oroszországgal és Kínával, és Közép-Ázsia irányába is tapogatózik. Továbbra is támogat különböző Izrael-ellenes szervezeteket.

Vagyis a világtól elzárt és geopolitikai szempontból majdhogynem elfelejtett Irán ismét tényező, amit nem lehet egykönnyen megkerülni. És persze külpolitikájának az Amerika- és Izrael-ellenesség - különösen a jelenlegi közel-keleti helyzetben - továbbra is alapeleme.

Atomfegyvert is épít?

Amerikát és Izraelt ennél jóval konkrétabb dolgok is aggasztják. Két-három éven belül Iránban elkészül az orosz segítséggel épülő bushehri atomerőmű, amely az Egyesült Államok és Izrael szerint irán atomfegyver-programjának fontos részét képezi. Washington évek óta hiába próbál nyomást gyakorolni az oroszokra, hogy ne segítsék az erőmű megépítését, és egyébként is, szakítsák meg a katonai együttműködést Teheránnal. Az együttműködés az elmúlt időszakban csak egyre szorosabbá vált.

Irán tagadja, hogy atomfegyvert akarna építeni, és többször is kijelentette, hogy engedélyezni fogja, hogy nemzetközi ellenőrök keressék fel Bushehrt. Ugyanakkor a nyugati hírszerző ügynökségek gyanítják, hogy Teherán biológiai és vegyifegyverek előállításán is dolgozik.

Megelőző csapás?

Amerikai újságok értesülései szerint az amerikai és az izraeli kormányban felmerült, hogy nem biztos, hogy hagyni kellene, hogy a bushehri atomerőmű felépüljön, és meg kellene semmisíteni még elkészülte előtt. Izrael már csinált ilyesmit korábban is: 1981-ben bombázói lerombolták az iraki Osirak atomreaktort, évekkel visszavetve Szaddám Husszein atomfegyver-programját.

Az izraeli akciót az Egyesült Államok akkor hevesen kritizálta, de mostanában némiképp máshogy gondolkodnak Washingtonban. George Bush nemrég kijelentette, hogy az amerikai katonai doktrína oly módon fog változni, hogy az eddigiekkel ellentétben lehetővé tegye a megelőző csapást is. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kész megelőző támadást intézni bárki ellen, akiről úgy gondolja, hogy fenyegetést jelenthet biztonságára. Márpedig Iránról pontosan így gondolja: Bush januárban nagy feltűnést keltett, amikor Iránt - Irakkal és Észak-Koreával együtt - a "gonoszság tengelyébe" sorolta.

Amerika bekeményít

Amerika mostanában egyébként is bekeményít Iránnal szemben. A Bush-adminisztráció nemrég úgy döntött, hogy feladja azt az évek óta folytatott politikát, hogy óvatos támogatásban részesíti Irán reformpárti, mérsékelt - viszont gyenge - állami vezetőit a konzervatív - és a legfőbb hatalmat birtokló - papsággal szemben. Ehelyett inkább vállalják a nyílt konfrontációt Teheránnal, miközben nyíltan támogatják az irániak demokratikus törekvéseit (amelyek az elmúlt években gyakran tüntetésekhez és utcai erőszakhoz is vezettek).