Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Megosztott a Nyugat Irak ügyében

2000.08.03. 21:10
Kapcsolódó cikkek (1)
Az Öbölháború után tíz évvel a Nyugatot megosztja Irak kérdése. Az angolszász szövetségesek erőpolitikája látványos csődöt mondott, a fegyverzetellenőröket nem engedik már be az országba, Irak népe elszegényedett, Szaddám helyzete pedig szilárdabb, mint valaha. Az USA és Nagy-Britannia mégis tovább szigorítana. A Biztonsági Tanács többi tagja ezzel szemben a szankciók feloldását javasolja.
Amerikai iraki háborús bűnöket kivizsgáló bíróságot akar

Háborús bűnösök?
Kuvait megszállásának tizedik évfordulóján az Egyesült Államok - mintegy utólagos ,,ajándékként" Iraknak - iraki háborús bűnöket vizsgáló bíróságot állíttatna fel. Egy iraki ellenzéki csoport - aminek számláit jórészt Washington fizeti - most honlapján publikált olyan dokumentumokat, amelyek részletes bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy Szaddám Husszein seregei háborús bűnöket követtek el Kuvait megszállása alatt.

Az iraki dokumentumok, amelyeket a szövetségesek találtak Kuvaitban, miután felszabadították azt, például katonai utasításokat tartalmaznak fosztogatásra, polgári épületek, és olajkutak felgyújtására. Amerikai tisztviselők szerint olyan bizonyítékok is rendelkezésre állnak, amelyek szerint az irakiak ezer polgári személy megöléséért felelősek, többeket pedig megkínoztak.

Égő olajkút Kuvaitban
Washington régóta követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy állítsanak fel egy, az iraki vezetés bűneit vizsgáló, nemzetközi törvényszéket. Kérdés, hogy milyen hatással volna ez az iraki helyzetre - Szaddám Husszeint ugyan eddig sem lehetett kirobbantani Irak-erődből, de egy ilyen szerv felállítása sokak szerint garantálná, hogy többet tényleg nem áll szóba a ,,nemzetközi közösséggel".

Az ENSZ-szankciók az iraki lakosságnak ártanak

A Nyugat Irak-politikája egyébként amúgyis kissé sántít, a Biztonsági Tanács tagjai pedig megosztottak. A háború után ugyanis az ENSZ szankciókat rendelt el Irak ellen, amik azóta is ,,helyükön vannak". Lezárta a kereskedelem előtt a határt. 1996-ban enyhítésül beindította az ,,olajat élelmiszerért" programot, ami lehetővé teszi Irak számára, hogy az év felében olajat exportáljon, a bevételek hetven százalékát (ebben az évben 12,6 milliárd dollárt, a többi jóvátételre megy) pedig élelmiszerre és gyógyszerre költheti szegény lakosságát táplálandó.

Erre szükség is van, ugyanis az iraki gazdaságot finoman szólva megviselték a szankciók. A lakosság döbbenetesen elszegényedett, és egy egész generáció megy tönkre bele: az alultápláltság ma már tipikus betegség Irakban, az UNICEF becslése szerint 2-5 ezer gyermek hal meg évente az ezzel összefüggő betegségekben. A középosztály pedig eltűnt.

A diktátor helyzete stabilabb, mint valaha

Ráadásul ahelyett, hogy meggyengítették volna Szaddám Husszein rezsimjét, megerősítették őt hatalmában. Egyáltalán semmi jele annak, hogy elveszítené ellenőrzését országa felett, még azt is megengedhette magának, hogy meggyilkoltassa sííta ellenzékének (a rezsim az iszlám szunnita ágát követi) egyes vezetőit. Persze ez nem csoda: hogyan is szállhatna bárki szembe Husszein embereivel egy kőkorszaki szintre visszasüllyedt országban?

Élelmiszerért sorakozó irakiak
És magára mindig ,,talál" pénzt a diktátor. 1991 óta hetven (!) új ,,elnöki rezidenciát" építtetett magának, persze sok nyugati szakértő egyetért abban, hogy ezeknek nagy része tiltott hadianyagok tárolására szolgál, illetve különféle, szintén tiltott, hadifejlesztési programoknak ad helyet. Richard Butler, volt UNSCOM-vezető szerint Husszein sikeresen rejtegette tiltott hadianyagkészletének egy részét az ENSZ emberei elől, sőt, valószínűleg további fejlesztések is folynak.

Ez a leggyengébb pont egyébként a nyugati politikában. Az ismétlődő bombázások (amerikai és brit gépek a mai napig cirkálnak Irak déli, iraki repülők számára tiltottnak minősített légtere felett, és rakétákkal válaszolnak rá, ha egy-egy helyi radar befogja őket), a szankciók, a totális diplomáciai elszigetelés ugyanis teljesen lehetetlenné tesz mindenfajta párbeszédet Bagdaddal. Az eredmény: az iraki vezetés nemhogy enyhülésre nem hajlandó, de még azokat az ENSZ-ellenőröket sem engedi be az országba, akik a legutóbbi légicsapás-sorozatig - viszonylag - zavartalanul dolgozhattak Irakban. Most már Szaddám dolgozhat zavartalanul.

Az angolszászokon kívül minden BT-tag enyhítést akar

Az amerikai és a brit tagokon kívül egyébként a Biztonsági Tanács valamennyi tagja szorgalmazza az Irak-politika megújítását. Mind Franciarország, mind Kína és Oroszország ellenzi az angolszászok hajthatatlan erőpolitikáját, és szorgalmazza a szankciók megszüntetését. Kritikusaik szerint főleg azért, mert mind a hármuknak kereskedelmi érdekeltségeik vannak az országban, és így az embargó őket is sérti..

Mindenesetre sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia nem hajlandó meghátrálni. Arra hivatkoznak, hogy a kereskedelmi szankciók bármilyen lazítása több pénzt juttatna Husszein zsebébe, aki így zavartalanul újjáépíthetné tömegpusztító fegyvereit. Kérdés, mennyivel jobb a mostani helyzet. Szaddám most is teljesen zavartalanul ügyködhet otthon, népe szenved, országa tönkremegy. Bebetonozott, megmerevedett szituáció; kilátás sincs a javulásra.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!