"Soha nem volt valóságalapja annak, amit vártunk, az idő rövidsége és a 2003-as megszállás óta történtek miatt" - idézett egy forrást a lap. Az iraki főváros, Bagdad jelentős részében nincs villanyáram. A szülők félnek az emberrablástól, gyerekeiket nem eresztik ki az utcára.
A borbélyüzletek nem borotválnak férfiakat, mert vallásos szélsőségesek néhány hónapja borbélyokat mészároltak le. Az ország bizonyos északi és déli körzeteit etnikai vagy vallási alapú milíciák ellenőrzik. A munkanélküliség eléri az 50-65 százalékot.
"Az volt a célunk, hogy demokráciát teremtsünk, ehelyett lassan rá kell jöjjünk, valamiféle iszlám köztársaság épül" - mondta egy másik washingtoni döntéshozó, szintén név nélkül.
Az amerikai katonák arra számítottak, hogy arab hagyomány szerint rizzsel és rózsavízzel köszönti őket az ország. A felkelés váratlan méreteket öltött, a környező országokból harcosok nagy tömege áramlik be, az Egyesült Államok ezért az eredeti biztonsági célokat is csökkenteni kényszerül. Már nem a lázadás teljes elfojtása, csak visszaszorítása a cél.
Szakértők szerint az amerikai csapatoknak úgy kell, majd elhagyniuk Irakot, hogy nem tudják teljesen leküzdeni a lázadók ellenállását. A kivonulás nem is Irak, hanem az eddig 1846 katonát veszítő amerikaiak számára válik szükségessé.
Mint Wayne White, a külügyminisztérium iraki hírszerző részlegének volt vezetője mondta, minél előbb ki akarja vonni csapatait Irakból Amerika, annál inkább vissza kell fognia céljait.
Az elnök Irak-politikáját élesen bíráló The New York Times szerint valakinek meg kellene végre mondania George Bushnak: az iraki háború véget ért.
A Newsweek legfrissebb felmérése szerint az amerikai lakosságnak már csak 34 százaléka támogatja Bush politikáját. Az elnök, mint legutóbb közölte, még nem döntött a csapatkivonásról, az amerikaiak azonban már döntöttek helyette - írta a liberális lap.