További Külföld cikkek
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
- Ferenc pápával találkozott Sulyok Tamás, Szent István is szóba került
A csütörtöki korlátozott behatolások után Izrael megkezdte az invázió előkészületeit is, jelentette az AP. A hírügynökség értesülései szerint Izrael, az 1982-es bevonuláshoz hasonlóan, megint ütközőzóna kialakítására, azaz gyakorlatilag Dél-Libanon újbóli megszállására készül. Izrael 2000-ben, 18 évi megszállás után vonult ki Libanonból.
Gondolkodás nélkül megszállják
Az invázióra utal, hogy Izrael a térség "azonnali" elhagyását javasolta Dél-Libanon több százezer lakójának. Szintén nagyszabású támadásra utal, hogy bár az izraeli hadsereg szerint pillanatnyilag csak mintegy ezer katona hajt végre "hajszálpontos" támadásokat, folytatódott a tartalékosok mozgósítása, a határ mentén pedig már több ezer fős sereget sorakoztattak fel.
"Nem áll szándékunkban Libanon elfoglalása, de gondolkodás nélkül megtesszük, ha szükséges" - nyilatkozott harciasan Amir Perec izraeli védelmi miniszter is a BBC-nek.
Igazi háború
Az invázió szinte biztosan kiszélesítené a konfliktust. Bár Izrael eddig elfogadható megoldásnak nevezte, hogy a libanoni hadsereg vegye át az ellenőrzést Dél-Libanon felett - jelenleg gyakorlatilag a Hezbollah az egyetlen fegyveres erő a térségben -, de az ország megszállása új helyzetet teremthet. Eljasz al-Murr libanoni védelmi miniszter bejelentése szerint a kormányhadsereg kész a Hezbollah oldalán, Libanon területének védelmében bekapcsolódni a harcokba, ha Izrael tényleg megindítja szárazföldi támadását, jelentette a KUNA kuvaiti hírügynökség.
Al-Murr az első libanoni kormánytag, aki nyíltan utalt a háború lehetőségére. Nem sokkal később a CNN-nek nyilatkozó libanoni kormányfő, Fuad Sziniora is Libanon elleni háborúnak minősítette Izrael támadását.
Harcolnak és bombáznak
Az izraeli szárazföldi alakulatok csütörtökön a Hezbollah határmenti állásait támadták. Az összecsapásokban izraeli jelentések szerint négy izraeli katona vesztette életét. A tizedik napja tartó harcokban eddig legalább 330 libanoni és 31 izraeli halt meg. A palesztin áldozatok többsége civil.
A harcok miatt a lakosság az ország északi részére kezdett menekülni, az otthonaikat elhagyó mintegy félmillió ember iskolákban kialakított szükségszállásokon húzhatja meg magát. A konfliktus egyre nagyobb humanitárius válságot okoz, Libanon egyes részein csütörtökön megnégyszereződött a benzin, az alapélelmiszerek és a gyógyszerek ára, jelentette az AP.
Izrael folytatta légi hadjáratát is, A BBC jelentése szerint a hajnali órákban negyven dél-bejrúti célpontot ért rakétatalálat.
Folytatta rakétatámadásait a Hezbollah is. Haifában délelőtt csapódott be rakéta a Kikar Masarik térre a postahivatal közelében. 17-en könnyen megsérültek, jelentette a BBC.
július 12. szerda
Rakétatámadást indít Izrael ellen az Irán és Szíria támogatását élvező szélsőséges síita párt, a Hezbollah terrorcsoportja. A Libanonból támadó terroristák két izraeli katonát el is rabolnak. Izrael válaszcsapást indít, légiereje hidakat, utakat, terrorista állásokat bombáz, miközben több ezer katona szárazföldi inváziót indít. A Hezbollah támadásakor már két hete tart a válság Gilad Salit tizedes elrablása miatt, akit a Hamász terroristái tartanak fogva. Izrael két hete gyakorlatilag háborút folytat a palesztinok ellen.
július 13. csütörtök
Libanon azonnali és átfogó tűzszünetet kért, miután Izrael Bejrút egy déli kerületének evakuálására szólította fel. Libanon légi és tengeri blokád alatt van. A Hezbollah fegyveresei közben rakétákkal lőnek észak-izraeli városokat. Folytatódnak a harcok a Gázai övezetben is. Az USA megvétózta az Izrael elleni BT-határozatot.
július 14. péntek
Romokban a bejrúti reptér, Izrael továbbra is Libanon infrastruktúráját bombázza. A Hezbollah több tucat rakétát lő ki észak-izraeli városokra. Az ENSZ BT megkezdi tanácskozását. Izrael kivonul a Gázai övezet közepéről, de teljes készültségben marad.
július 15. szombat
Az izraeli légierő folytatta támadásait libanoni célpontok ellen, utakat, üzemanyagraktárakat bombáztak, a Hezbollah fegyveresei pedig több tucat rakétát lőttek ki észak-izraeli városokra. Az elmúlt napok összecsapásaiban 88 libanoni és 15 izraeli vesztette életét.
július 16. vasárnap
A Hezbollah, beváltva fenyegetéseit, rakétákkal lőtte Izrael harmadik legnagyobb városát, Haifát. Egy rakéta a város forgalmas vasútállomásán csapódott be, kilencen életüket vesztették. Izrael Irán felelősségét emlegette, mivel a Hezbollah iráni gyártású - szakértők szerint iráni katonák által is működtetett - rakétákkal tudja csak lőni Haifát. Az izraeli hadsereg mindeközben Gázát bombázta.
július 17. hétfő
A nyugati hatalmak elkezdték kimenekíteni állampolgáraikat Libanonból. A lassan ébredő nemzetközi közösség a hétvégi csúcstalálkozók után azonnali tűzszüneti javaslattal állt elő, és nemzetközi békefenntartó erők küldését javasolta a térségbe. A javaslatról egyelőre Izrael és a Hezbollah sem akar hallani. Bush megelégelte a "szarkavarást".
július 18. kedd
A folytatódó légicsapások mellett az izraeli vezérkari főnök helyettese immár Libanon részleges megszállására is utalt. A folyamatos bombázásokban kedden libanoni jelentések szerint 31-en vesztették életüket, de a Hezbollah is folytatta rakétatámadásait, melyben egy izrael halt meg. Libanonból időközben tízezrével menekülnek a külföldiek, köztük magyarok is.
július 19. szerda
egy hetet kapott az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától a hadművelet sikeres befejezésére. Tonby Blair és George W. Bush szerint értelmetlen lenne azelőtt beszüntetni a harcokat, hogy a Hezbollahot felszámolták volna.
július 20. csütörtök
Az izraeli hadsereg