Eufrozina, Kende
7 °C
21 °C

Kivonulás Libanonból?

2000.03.06. 22:02
Az izraeli kormánykabinet egyhangúlag megszavazta csapatainak kivonulását a szinte 20 éve folyamatos megszállás alatt tartott dél-libanoni területekről. A döntés értelmében a csapatoknak idén júliusig kell visszavonulniuk. Ehud Barak izraeli miniszterelnök, az 1999-es miniszterelnöki választások alkalmával tett kampányígéretét szeretné így megvalósítani. A döntés gakorlati megvalósítása azonban nemcsak Izraeltől és Libanontól függ: a miniszterelnök Szírival szeretne végre megegyezni a Golán fennsíkról.

"A vérfürdőnek vége"
"A tragédia véget ért. Fiaink hazatérnek és a libanoni vérfürdőnek vége" - nyilatkozta a miniszterelnök a kormányülés végén. Barak egy méltóságteljes, Szíria áldását is élvező visszavonulást szeretne, amit egy Libanonnal kötött békeszerződés követne. A megegyezés Libanonnak is érdeke: a fegyverropogással hangosított visszavonulás politikai instabilitást generálna Libanonban, ahol a vallásos feszültségeket még az 1975-1991-es polgárháború sem csillapította le.

Ördögi kör

Izrael: dél-Libanonból minden áron kivonulunk

Libanon: kivonulás előtt egyezzünk meg, Szíriával is.

Szíria: megegyezés előtt adjátok vissza a Golán-fennsíkot.

Izrael: a Golán-fennsikot nem adjuk vissza

A szóban forgó dél-libanoni területeket Izrael 1978-ban foglalta el, jelenleg egy 10-20 km széles, a tengerparttól a libanoni hegyekig húzódó csíkon vannak szétszórva az izraeli katonák. A buffer-zónára Izrael szerint azért volt szükség, hogy az Észak-Izraelben lakókat védni tudják az arab gerillaharcosoktól. Utoljára ez év február elején csaptak össze a szembenállók.

Salim Hoss libanoni miniszterelnök üdvözölte a lépést, de úgy vélte globálisabb szerződés keretén belül kell megegyezni, mert "nem bízunk Izrael szándékaiban, csak ha azt egy szerződésben fogadjuk el". A globális békeszerződés pedig Szíriát is tárgyalófélként kívánja. A szíriai hivatalosságok egyelőre még nem nyilatkoztak a kérdésben.

Libanon térképe az Izrael által elfoglalt zónával
Szíriával viszont a Golán fennsík visszaadásának feltételeiről kellene megegyezni. Az 1967-ben elfoglalt és 1981-ben csatolt területért Izrael elismerést és biztonsági garanciákat (félkatonai egységek hátrahagyását a fennsíkon) kér cserébe. Eddig egyetlen izraeli miniszterelnök sem ígért visszavonulást a Golán fennsíkról, az izraeli nép is mélyen megosztott a kérdésben. Egy 1999 decemberében végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 46 százaléka a visszovonulás mellett, és ugyancsak 46 százalék a visszavonulás ellen szavazott.

Barak határozottnak látszik: szerinte a visszavonulás meglesz, a döntés végrehajtását nem zavarhatja meg a Libanonnal és Szíriával folytatott béketárgyalások esetleges megtorpanása sem. A szakértők szerint az egyoldalú visszavonulás legjobb esetben hatalmi űrt, legroszabb esetben pedig egy újabb vérfürdőt eredményezhet.