Judit
-2 °C
8 °C

Új választásokat írnak ki Izraelben

2000.11.28. 22:09
Két évvel a parlament mandátumának lejárta előtt új választásokat írnak ki Izraelben a miniszterelnöki posztra és a törvényhozás összetételére. Barakra már hosszabb ideje nagy nyomás nehezedett, hogy mondjon le, mivel nyár óta kisebbségben kormányoz, és kedden este végül engedett. Az ellenzék azt vetette szemére, hogy nem elég keménykezű a palesztinokkal szemben. A közvélemény-kutatások szerint Barak alulmaradna a választásokon jobboldali ellenfelével, Ariel Saron Likud-elnökkel szemben, és pártja, a baloldali Egy Izrael-Munkapárt sem győzne.
Ehud Barak izraeli miniszterelnök
"Ha választásokat akarnak, legyenek hát választások." - mondta kedden este váratlanul a Knesszetben Ehud Barak kormányfő. A miniszterelnök néhány nap múlva bejelenti a voksolás időpontját, miután konzultált a politikai pártok vezetőivel - tájékoztatott a BBC. Az ellenzék egyelőre jövő májust javasolja. Az izraeli választási rendszerben külön választanak miniszterelnököt, és külön szavaznak a parlamenti képviselőkre. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Barak több mint tíz százalék hátrányban van a jobboldali Likud párt vezetőjével, Ariel Saronnal szemben.

Az izraeli parlament épp egy olyan törvényjavaslatról tárgyalt, ami feloszlatta volna a törvényhozást, és új választások kiírását tette volna szükségessé. Barak kisebbségi kormányának kis esélye volt arra, hogy visszaverje a jobboldalról érkezett támadást, különösen, miután kilenc arab képviselő is csatlakozott a feloszlatást kezdeményező törvényjavaslat támogatóihoz - írta a Jerusalem Post internetes kiadása.

Barak béketárgyalásai mind kudarcba fulladtak

Barakot 1999 májusában választották meg a posztra, a Likud akkori vezetőjét, Benjamin "Bibi" Netanjahut váltotta a miniszterelnöki székben. Választási ígéretei közt elsősorban egy átfogó arab-izraeli béke megkötése szerepelt. A tárgyalások azonban a nyáron Szíriával, nem sokkal később pedig a palesztinokkal is sikertelenül végződtek. Az akkori szír elnök, az időközben elhunyt Hafez al-Asszad elutasította Barak ajánlatát, mondván, az Izrael által 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík kérdésében csak akkor lesz megegyezés, ha Izrael az egészet visszaszolgáltatja. A palesztinokkal történő tárgyalások Camp Davidben pedig Jeruzsálem kérdésén akadtak fenn - a szent várost mindkét fél saját fővárosául szerette volna.

Gyengekezűséggel vádolták

Barak koalíciója már Camp Davidet megelőzően kisebbségbe szorult a parlamentben, miután az ortodox pártok ellenezték a palesztinoknak adandó engedményeket. A kormányfő ennek ellenére több bizalmatlansági indítványt megúszott. Bizalmi indexe és népszerűsége azonban gyors süllyedésnek indult a szeptember 28-án kitört palesztin felkelést követően - többen azzal vádolják, hogy nem kezeli elég erős kézzel a helyzetet. A két hónapja tartó összecsapásokban csaknem háromszázan haltak meg, és a harcok Izraelre és Libanonra is átterjedtek. Barak többször is felszólította a jobboldali Likudot, hogy alakítsanak nemzeti egységkormányt, de kérése rendre elutasításra talált. Elemzők szerint a Likud győzelme drasztikusan visszavetné a békefolyamatot, hisz kizárt, hogy Saron olyan nagylelkű ajánlatokat tegyen a palesztinoknak, mint Barak.