További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Ehud Barak izraeli miniszterelnök |
Az izraeli parlament épp egy olyan törvényjavaslatról tárgyalt, ami feloszlatta volna a törvényhozást, és új választások kiírását tette volna szükségessé. Barak kisebbségi kormányának kis esélye volt arra, hogy visszaverje a jobboldalról érkezett támadást, különösen, miután kilenc arab képviselő is csatlakozott a feloszlatást kezdeményező törvényjavaslat támogatóihoz - írta a Jerusalem Post internetes kiadása.
Barak béketárgyalásai mind kudarcba fulladtak
Barakot 1999 májusában választották meg a posztra, a Likud akkori vezetőjét, Benjamin "Bibi" Netanjahut váltotta a miniszterelnöki székben. Választási ígéretei közt elsősorban egy átfogó arab-izraeli béke megkötése szerepelt. A tárgyalások azonban a nyáron Szíriával, nem sokkal később pedig a palesztinokkal is sikertelenül végződtek. Az akkori szír elnök, az időközben elhunyt Hafez al-Asszad elutasította Barak ajánlatát, mondván, az Izrael által 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík kérdésében csak akkor lesz megegyezés, ha Izrael az egészet visszaszolgáltatja. A palesztinokkal történő tárgyalások Camp Davidben pedig Jeruzsálem kérdésén akadtak fenn - a szent várost mindkét fél saját fővárosául szerette volna.
Gyengekezűséggel vádolták
Barak koalíciója már Camp Davidet megelőzően kisebbségbe szorult a parlamentben, miután az ortodox pártok ellenezték a palesztinoknak adandó engedményeket. A kormányfő ennek ellenére több bizalmatlansági indítványt megúszott. Bizalmi indexe és népszerűsége azonban gyors süllyedésnek indult a szeptember 28-án kitört palesztin felkelést követően - többen azzal vádolják, hogy nem kezeli elég erős kézzel a helyzetet. A két hónapja tartó összecsapásokban csaknem háromszázan haltak meg, és a harcok Izraelre és Libanonra is átterjedtek. Barak többször is felszólította a jobboldali Likudot, hogy alakítsanak nemzeti egységkormányt, de kérése rendre elutasításra talált. Elemzők szerint a Likud győzelme drasztikusan visszavetné a békefolyamatot, hisz kizárt, hogy Saron olyan nagylelkű ajánlatokat tegyen a palesztinoknak, mint Barak.