Árpád
-1 °C
9 °C

Olmert zsidó többséget akar Izraelben

2006.05.08. 18:13
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök - saját szavai szerint - mindent meg kíván tenni azért, hogy "szilárd zsidó többséget" biztosítson Izraelben.
A Herzl Tivadar - a modern politikai cionizmus atyja - emlékének szentelt hétfői parlamenti ülésen kijelentette: megvalósult Herzlnek az az álma, hogy a zsidó nép önálló, független államban éljen, de a feladat ezzel nincs befejezve.

Szavai szerint gondoskodni kell arról, hogy Izraelben továbbra is zsidó többség maradjon, máskülönben üressé válik a zsidó állam fogalma. "A zsidó többség garantálása azt jelenti, hogy hűségesek maradunk Herzl álmához" - mondta.

2010-ig rögzíteni kell Izrael végleges határait

Korábbi beszédeiben és nyilatkozataiban Olmert bőven utalt rá, hogyan képzeli el a zsidó többség biztosítását. Terve szerint 2010-ig rögzíteni kell Izrael végleges határait. Nyilatkozatai szerint jobban szeretné ezt a palesztinokkal kötött békemegállapodás alapján megtenni, de nem sok esélyt lát rá a Hamász radikális palesztin szervezet kormányra jutása után.

Eltökélt szándékának nevezte, hogy megegyezés hiányában egyoldalúan is végrehajtja az izraeli és a palesztin területek szétválasztását. Terve szerint Izrael feladná Ciszjordániában az elszigetelt zsidó telepeket, ám az ottani zsidó telepek nagyobb tömbjeit "örökre" megtartaná.

Herzl pályafutása

Herzl halálának századik évfordulóján, 2004-ben a kneszet törvénybe foglalta, hogy minden évben hivatalos állami ünnepségeken kell megemlékezni a modern politikai cionizmus atyjáról és munkásságáról. A megemlékezések napja Herzl zsidó naptár szerinti születésnapja.

Herzl Tivadar 1860-ban született Pesten. 1878-ban családjával Bécsbe költözött. Jogi diplomát szerzett, de tanult szakmáját sohasem gyakorolta. Újságíró lett, és egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig a Neue Freie Presse munkatársa volt. Elképzelhetetlennek tartotta az asszimilációt mindaddig, amíg létezik az antiszemitizmus, ezért okvetlenül szükségesnek tartotta egy zsidó állam létrehozását. "A zsidó állam" című 1896-os röpiratával elméleti alapvetését adta a modern politikai cionizmusnak.

Herzl európai politikusokat, pénzembereket mozgósított a zsidó állam létrehozásának támogatására, s 1897-ben megszervezte az első cionista világkongresszust. 1898-ban megválasztották az akkor megalakult Cionista Világszervezet elnökévé. Die Welt címmel német nyelvű cionista lapot indított Bécsben.