Vilma
-7 °C
4 °C

Magyarországról szállított a világ elsőszámú fegyvercsempésze?

2003.08.19. 14:44
Háromszáz, az Egyesült Államokba szállítandó légelhárító rakétát foglaltak le a magyar hatóságok 2001 szeptemberében, két héttel a New York-i terrortámadások után - írta a New York Times. A magyar hatóságok egy napi kutatás után sem bukkantak az eset nyomára. Az ügy hátterében a világ legbefolyásosabb fegyvercsempésze a csirkéken és virágokon meggazdagodott Viktor But állhat.
Magyarországon keresztül próbáltak az Egyesült Államokba csempészni háromszáz, vállról indítható föld-levegő rakétát - írta magazinmellékletében a New York Times. A lap a világ legnagyobb fegyvercsempészének tartott Viktor Butról szóló cikkében tesz említést a 2001 szeptemberi epizódról.

Ukrajnából jött a szállítmány

A lap értesülései szerint a magyar hatóságok mintegy véletlen bukkantak rá a hatalmas fegyverszállítmányra, alig két héttel a World Trade Center elleni terrortámadások után. A száz indítóeszköz és háromszáz rakéta Ukrajnából érkezett egy nem létező cégtől - az ERI Kereskedelmi és Befektető Társaságtól -, a címzett a georgiai Maconban lakott. A georgiai címzettet az amerikaiak letartóztatták - írja a New York Times.

"Nincs róla tudomásunk"

Az esettel kapcsolatban, melyben a lap szerint egy meg nem nevezett magyar cég is érintett, az Index megkereste a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A titkosszolgálatok egy neve elhallgatását kérő munkatársa egész napos kutatás után csak annyit tudott közölni, hogy a magyar felderítésnek "nincsen tudomása arról, hogy az említett szállítmány megérkezett volna a magyar határra, vagy hogy azt a hatóságok feltartóztatták volna". "A háromszáz, az nagyon soknak tűnik" - tette hozzá telefonon.

Csirkéről váltott fegyverre

Viktor But, akivel a szállítmányt a Times kapcsolatba hozta, a lap szerint a világ legjelentősebb fegyverkereskedője. Az üzletelést a '90-es évek elején, közvetlenül a jelcini rendszerváltás után kezdte, amikor 120 ezer dollárért három Antonov szállítógépet vásárolt.

Az első nagy pénzeket csirkén kereste, a fagyasztott baromfit Dél-Afrikában egy dollárért vásárolta, Nigériában tízért árulta. Következő üzlete az orosz újgazdagokra épült, a Dél-Afrikában két dollárért vásárolt gladiolákat egy százasért adta el az Egyesült Arab Emírségek gyorsan növekvő orosz kolóniájának. Hamar rájött azonban, hogy az igazi profitot a fegyver- és gyémántkereskedelem rejti.

Kérdés nélkül szállított

But "bármit leszállított bárkinek" - nyilatkozták a Timesnak titkosszolgálati források. Az afrikai fegyverkereskedelem feltárása során a CIA minden egyes alkalommal But nevébe ütközött - a férfit mégsem kapták el.

Erős emberek védték

Ennek hátterében az állhat, hogy a befolyásos ügyfélkörrel rendelkező férfi számos nagyhatalomnak is szolgálatot tett. Ő szállított például ENSZ-békefenntartókat Kelet-Timorba és Szomáliába is - nyilatkozta a lapnak Johan Peleman, az ENSZ egyik fegyverzetellenőre. A fegyverkereskedő hasonló szolgálatokat tett Franciaországnak is; 1994-ben Ruandába szállított 2500 fős francia elitalakulatot.

But egyesek szerint a KGB-nek dolgozott. A lapnak nyilatkozva ezt vehemensen tagadta, még az orosz nemzetbiztonsági szervektől - az FSZB-től, a KGB utódszervezetétől - szerzett igazolását is megmutatta a cikk szerzőjének. A Times szerint azonban egy ilyen nyilatkozat "keveset jelent egy országban ahol bármit, főként dokumentumokat, könnyen lehet pénzért szerezni".

A posztkommunizmus kísértete

But a Times szerint egyértelműen a posztkommunista szovjet vezetés védelmét élvezi. "But a Jelcin-éra és a szervezetlen bűnözés szülöttje, de alkalmazkodott Putyinhoz és a masszívan szervezett bűnözéshez is" - mondta el a lapnak Jonathan M. Winter, a Clinton-kormány nemzetközi jogért felelős külügyminiszter-helyettese.

But ügyfelei
A világ elsőszámú fegyverkereskedője cinikus ember, véleménye szerint a fegyverkereskedelem ugyanolyan, mintha gyógyszerekkel kereskedne. "Bizonyos értelemben még veszélytelenebb is" - mondta erről a lapnak.

But Afrikában nem válogatott ügyfelei között: az összes válsággócba szállított. Ügyfelei között volt a térség összes diktátora, Charles Taylor nemrégiben megbuktatott libériai elnök, Mobutu Sese Seko néhai kongói államfő és pár helyi hadúr is. "Nem kérdeztem, mi van a csomagokban. Szállítási vállalatot vezetek" - mondta.

Afganisztánban más volt a helyzet. But szoros, baráti kapcsolatokat ápolt Ahmed Maszuddal, az Északi szövetség még az afganisztáni hadműveletek előtt meggyilkolt vezetőjével. "Láttam, mit tesznek a tálibok, állást kellett foglalnom" - indokolta politikai döntését a kereskedő.