Adalbert
12 °C
21 °C

Furcsa hite miatt irtják az edény népét

2007.08.16. 12:37
Muzulmán szomszédaik sátánistának tartják a jazidiket, akik ellen a történelemben már 72 pogrom indult. Az Észak-Irakban élő, kurd etnikumu ősi szekta zárkózottságával haragítja leginkább magára ellenségeit.

A hetvenharmadik. A Los Angeles Times tudósítása szerint így fogják emlegetni a jazidik 2007. augusztus 14-ét, amikor a legfrissebb adatok szerint ötszázukkal végzett egy öngyilkos merényletsorozat Észak-Irak három falvában, Kahtaníjában, al-Dzsazírában és Tal Uzairban.

Négyezer éve furcsák

A hetvenharmadik, mert a már az iszlám előtt is létező, de a muzulmán hitvilág által alaposan befolyásolt szekta hívei a történelem során már 72 pogromot éltek túl. De kik is a jazidik?

Tradicionális népviseletbe öltözött jazidik ünneplik újévüket 2006. április 18-án, Nissan első napján.

A jazidik etnikailag kurdok, írja a Wikipedia. Két iraki falut nem számítva a kurd északi nyelvjárását, a kurmandzsit beszélik. Viszont vallásuk ennél ősibb gyökerű, a kutatók szerint négyezer éves múltú, a közelkeleti monoteista vallások keverékéből létrejött sajátos egyveleg.

Szinkretikus hitvilágukba belefér a lélekvándorlás koncepciója is - ezért például nem ehetnek salátát. A saláta kurdul koasz, ez pedig nagyon hasonlít a lélekvándorlás (koaszasza) szóra. A jazidi vallásra legnagyobb hatással a korai iszlám egyik misztikus szektája, a szufizmus volt. Ennek ellenére egyáltalán nem békés a viszonya az iszlámmal - szemben legközelebbi rokonvallásaival, a síita iszlám alapelveit elfogadó alevizmussal és jarszanizmussal.

A petricsészében született nemzet

Legérdekesebb hitelvük talán az eredetmítoszuk. Szemben az emberiséggel, ami Ádámtól és Évától ered, ők maguk csupán Ádám leszármazottai. Történt ugyanis, hogy Ádám és Éva azon vitatkoztak, kié is a főszerep a gyermeknemzésben. Hogy eldöntsék, Ádám és Éva is egy edénybe helyezte magját. Éva edényéből kukacok, bogarak és egyéb gusztustalan lények másztak ki, Ádáméból viszont egy csodaszép fiúgyermek, aki aztán az Edény Fia nevet kapta. Edényfi később nőül vett egy hurit, akivel nemzé a jazidikat.

Jazidik a lalisi templomban, vallásuk legszentebb zarándokhelyén. A jazidik minden októberben hat napos zarándoklattal ünneplik istenüket.

Ebből a hagyományból vezetik le a jazidik szigorú tisztasági törvényeiket, ami tiltja nekik a vallási közösségen kívüli házasodást. A mostani pogrom egyik kiváltóoka is ez lehetett. 2007-ben az első támadás április 22-én érte a jazidikat. Akkor egy munkásokat szállító buszról hurcoltak el 23 basikai jazidi férfit, akiket Moszul egyik külterületén kivégeztek. A támadás előtt Basikában jazidi férfiak halálra köveztek egy 17 éves jazidi lányt, aki egy muzulmán fiúval esett szerelembe.

Azt tisztelik, aki ellentmondott Istennek

De a jazidikat nem csak titkzatosságuk és kívülállásuk miatt rühellik muzulmán szomszédaik. A jazidik, a többi monoteista vallással szemben elsősorban nem Istent, hanem első számú arkangyalát, a többi monoteista vallás Sátánjának megfeleltethető Melek Tauszt tisztelik.

Teremtésmítoszuk szerint Isten elsőként Melek Tauszt teremtette meg saját fényéből, saját képére. Isten úgy teremtette Melek Tauszt, hogy senki előtt se hajtson fejet. Utána teremtett még hat arkangyalt, akik Tausz beosztottjai lettek, és csak ezután teremtette porból Ádámot és Évát.

Jazidik Sám sejk templománál Lalisban. Sám sejk a XII. században élt, de a jazidik a lélekvándorlást is magába foglaló hitvilága szerint egyike Isten hét arkangyalának.

Ekkor Isten azt parancsolta Melek Tausznak, hogy hajtson fejet az ember előtt, de az arkangyal - ahogy a bibliai Lucifer is - megtagadta a parancsot. A jazidik szerint Isten ezért nem büntette meg, sőt, őt nevezte ki földi helytartójává.

A jazidik ezért nem Istent tisztelik, aki amellett, hogy mindenható, mindent meg is bocsát, hanem Melek Tauszt, akinek az emberhez hasonlóan választani kell jó és rossz között. Hitük miatt tehát a muzulmánok sátánimádónak tartják és üldözik a jazidiket.

Hetvenkétszer irtották őket

Ez a magyarázat a jazidik viharos történelmére is. A népet legkeményebben az amúgy vallási szempontból toleráns ottomán birodalomban üldözték. Szaddám Huszein idején pedig megpróbálták őket szembefordítani etnikai rokonaikkal, a kurdokkal. Most a kurdok részéről nagy az asszimilációs nyomás, mivel a jazidik főleg a vitatott hovatartozású Moszul környékén élnek. Azaz, ha kurdnak vallanák magukat, erősítenék a kurdok igényét a városra.

Újévi ünnepség Lalisban

A jazidik titokzatossága a poppuláris kultúrát is megihlette. A híres horrorszerző, H. P. Lovecraft Red Hook című művében "a sátántisztelő jazidi klánról" beszél. Az amerikai Top 10 képregénysorozat egyik szuperhős rendőre Páva király. A páva a jazidik szent állata, Melek Tauszt szokták pávaként ábrázolni.

A jazidik egyébként az állandó üldöztetés ellenére még mindig viszonylag nagy számban élnek. Becslések szerint félmillióan élhetnek a Közel-Keleten, főként Irakban, de vannak nyolcszázezres, sőt 1,2 milliós becslések is. A pontos adatok gyűjtését nehezíti, hogy a jazidik titkolózóak, vallásuk gyakorlása közben például senki sem láthatja őket.

Üldöztetésükre jellemző adat, hogy egy 1970-es népszámlálás szerint még nyolcvanezren éltek Törökországban, 2007-ben viszont már csak 377-en. Az is jellemző, hogy a 2005-ös iraki parlamenti választásokig a világ egyetlen jazidi parlamenti képviselője a keletnémet állampárt utódszervezete, a PDS színeiben az Európai Parlamentben szolgált.

A mostani erőszakhullám egy újabb jazidiellenes pogrom rémképét festi fel. A CNN-nek nyilatkozó amerikai szakértők viszont az iraki vallási ellentétek kiélezésében, a síiták és a kurdok zaklatásában is érdekelt al-Kaidának tulajdonítják a támadásokat.