Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Összetűzés a jeruzsálemi szent helyen

2000.09.28. 13:49
Verekedésig fajuló összetűzés tört ki a palesztinok és az izraeli rendőrség között Jeruzsálem legszentebb helyén, az Al Aksza mecset közelében. Az incidenst a nacionalista Likud párt egyik keményvonalas tagjának látogatása váltotta ki. Barak és Arafat az amerikai elnökválasztások időpontja, november 7-e előtt békét szeretnének kötni, de ehhez Jeruzsálem státusáról kellene megegyezniük.
A jeruzsálemi Sion-hegyen álló Al Aksza mecset környékére látogató izraeli keményvonalas politikust, Ariel Sharont a párt parlamenti frakciója és testőrök serege kísérte. A látogatás ellen tüntető palesztinok ,,Allah Akbar" (Isten Mindenható) kiáltásokkal a látogató csoport felé indultak el, és az izraeli rendőrök könnygázgránáttal és gumilövedékekkel próbálták őket megállítani.

Siratófal, 2000. szeptember 28. 11:47
Az összecsapásban hét palesztin és 25 izraeli rendőr sérült meg. A Likud párti politikus azért látogatott az Al Aksza mecsethez, hogy Izrael megerősítse rendelkezési jogát az építmény felett. A mecset a muzulmán vallás harmadik legfontosabb ereklyéjét őrzi, a Templomhegy zsidó vallási szimbólumokkal is telített.

Jeruzsálem státusa kardinális kérdés

Jeruzsálem státusa a hozzá kötődő vallási szimbólumok miatt az arab-izraeli béketárgyalás kardinális kérdése. A legutóbbi Camp David-i tárgyalás is azért végződött kudarccal, mert Jeruzsálem kérdésében nem sikerült megegyezniük a feleknek.

A legfontosabb vallási szimbólum
A Sion-hegy, vagy Haram al-Sharif a zsidók és a muzulmánok szent helye. A Siratófal melletti hely a zsidók számára a régóta várt megváltás helyszíne, a Messiás eljövetelének színtere. A muzulmánok hite szerint Haram al-Sharif - Nemes Szentély - az a hely, ahonnan a próféta Mohamed egy szárnyas lovon felment a mennybe. Ugyanitt tanulta meg Mohamed az imádkozást is.
Ehud Barak izraeli miniszterelnök szeptember 25-én, hétfőn találkozott szülőfalujában, Kohav Yair-ban, a palesztinok vezetőjével, Jasszer Arafattal. A találkozón csupán ,,véleménycsere" történt, nem tárgyaltak a békeszerződésről. A felek a novemberi amerikai elnökválasztás előtt szeretnének teljes békeszerződést kötni, ezért a tárgyalódelegációk a közeljövőben Amerikában folytatják az egyeztetéseket.

Nemzetközi igazgatás

Jeruzsálem státusáról legutóbb az izraeli külügyminiszter, Shlomo Ben-Ami állt elő egy érdekes javaslattal. Ajánlata szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - igazgatása alá kerülne a Sion-hegy, vagy ahogy a muzulmánok nevezik, Haram al-Sharif.

A nemzetközi igazgatás Izraelben ellentmondásosnak bizonyulhat, miután az ENSZ-szel való kapcsolata nem konfliktusmentes. A palesztinok viszont Kelet-Jeruzsálemet megalakulandó államuk fővárosának szeretnék.

Barak elfogadja Jeruzsálem megosztását

Ehud Barak ragaszkodik a Sion-hegyhez
Ehud Barak, izraeli kormányfő először nyilatkozott olyan szellemben, hogy Jeruzsálem megosztható, és két része a két állam - Izrael illetve Palesztina - egymás mellett létező fővárosa lehet. A kormányfővel készített interjúból a Jerusalem Post csütörtöki száma közölt részleteket.

Barak szerint az izraeli-palesztin békeszerződésbe belefoglalható, hogy Jeruzsálem és el-Kudsz ("a Szent Város" - Jeruzsálem arab neve) a két állam egymás mellett élő fővárosa.

Barak szerint a megállapodásnak megfelelő biztonsági garanciák mellett tartalmaznia kell majd annak elismerését, hogy a ciszjordániai ültetvények telepeseinek 80 százaléka Izrael fennhatósága alá tartozik, s azt, hogy Jeruzsálemben, Izrael állam nemzetközileg elismert fővárosában - amely "fontosabb, mint Dávid király óta bármikor is volt".

Jeruzsálem és el-Kudsz olyan lesz, mint két egymás mellett élő főváros - mondotta az interjúban Barak, emlékeztetve korábbi sarkalatos kijelentésére, amely szerint soha egyetlen izraeli kormányfő sem volna hajlandó olyan szerződést aláírni, amely a Sion-hegy feletti fennhatóságot palesztin vagy muzulmán intézmény kezébe adja.