Ambrus
-7 °C
3 °C

A világ Milosevics távozását követeli

2000.09.29. 15:57
A jugoszláviai választásokon győztes erők csütörtökön polgári engedetlenségi kampányt hirdettek, és tiltakozó nagygyűlésekre szólították fel a lakosságot. Péntekre országos méretű tömegdemonstrációkat szervezett a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS). A szerb ellenzéki vezetők és a jugoszláv közélet képviselői belgrádi tereken sebtében felállított színpadokon tartják meg beszédeiket. A kezdetben fiatalokból verbuválódott, azóta tömegmozgalommá erősödött Otpor! (Ellenállás!) hívei éjjel nappal tüntetéseket szerveznek városszerte. Követelésükhöz az utóbbi napokban csatlakoztak a világ vezető politikusai is. Az üzenet rövid és velős: ,,Milosevicsnek mennie kell!"

Az ellenzék demonstrációkat szervez

Zoran Djindjic, a 18 ellenzéki pártot tömörítő szövetség egyik vezetője, Belgrád belvárosába péntek estére hívta össze az ellenzék híveit. Az ellenállók hétfőtől a belgrádi egyetemi karok, iskolák és munkahelyek megbénítását tervezik. Az utcai megmozdulások és nagygyűlések folyamatossá váltak a belgrádi utcákon. Péntekre országos méretű tömegdemonstrációkat szervezett a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS). A választásokon győztes erők csütörtökön polgári engedetlenségi kampányt hirdettek, és tiltakozó nagygyűlésekre szólítottak fel.

Vegyes hírek Montenegróból

Az orosz álláspont
Az orosz álláspont jobb híján az, hogy nincs álláspont. Hivatalos orosz források a jugoszláviai választásokat ,,belügynek" minősítik, hangsúlyozzák, hogy egyik felet sem támogatják semmilyen módon. Jugoszláv ellenzéki vezetők azt mondták, hogy elküldték Oroszországnak a vasárnapi elnökválasztáson aratott győzelmük bizonyítékait.

A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) - hogy a helyzetet az oroszok előtt is világossá tegye - a szavazóhelyiségekben készült jegyzőkönyvek másolatait elküldte Moszkvába, hogy így tájékoztassa a vezető orosz tisztségviselőket a szeptember 24-ei választások eredményeiről.

Oroszországnak ugyanis kulcsszerepe lehet a jugoszláviai válság megoldásában. A DOS azt várja Vlagyimir Putyin orosz államfőtől, hogy a választások tiszteletben tartásának elvét támogatja majd. Mindenfajta nyugtalanság nélkül várjuk Moszkva válaszát - tette hozzá az ellenzéki szóvivő. Oroszország eddig nem csatlakozott a Szlobodan Milosevics szerb elnök távozását követelő nyugati felhívásokhoz.

A kilencvenes évek elejétől Szerbiával szövetségi köztársaságban létező, ám az utóbbi időben a Milosevics vezette országtól egyre inkább elszakadni vágyó köztársaság a BBC információi szerint szintén támogatásáról biztosította az ellenzéki jelöltet. Milosevics uralma ugyanis mindeddig elegendő garancia volt arra, hogy a kis ország nem működhet függetlenül a szerb hatalomtól, ami a milosevicsi logikát követve érthető is, hiszen a hajdani Nagy-Jugoszlávia közepén fekvő Szerbiának a montenegrói szövetség biztosít tengerpartot. A tekintélyes, londoni székhelyű The Times csütörtöki jelentései szerint ugyanakkor a montenegrói kormányzat hivatalosan mindeddig nem ismerte el Kostunica győzelmét a választásokon. A brit napilap a balkáni köztársaság Vijesti című orgánumára hivatkozva a szembenállást montenegrói félelmeknek tudja be, melyek szerint az ellenzéki jelölt sem biztos, hogy támogatja Montenegró függetlenségi törekvéseit.

Clinton: Milosevicsnek nincs választása

George Bush nem avatkozna be
Ifjabb George Bush nem helyeselné az esetleges külső beavatkozást Szerbiában, Szlobodan Milosevicsre szerinte csak diplomáciai nyomást szabad gyakorolni, egy amerikai történész viszont elkerülhetetlennek látja, hogy a diktátor véres úton távozzék a hatalomból - idézi a csütörtöki La Republicát az MTI. Az amerikai elnöki posztért versengő texasi kormányzó a CNN műsorvezetőjének, Larry Kingnek adott nyilatkozatában - amelyet az olasz lap csütörtökön exkluzív másodközlésben jelentetett meg - úgy véli: Bill Clintonnak most arra kell törekednie a NATO-szövetségesekkel együtt, hogy diplomáciai nyomást gyakoroljon Milosevicsre. Bush szerint Oroszországgal is együtt kell működni, mivel Moszkvának nagy befolyása van a balkáni eseményekre. "Ha rákényszerülne, Ön beavatkozna?" - kérdezte a riporter Busht, aki határozott nemmel válaszolt a hadsereg bevetésének eshetőségére. Szerinte ez a kérdés a szerbek belügye, az amerikaiak csak a nyomásgyakorlás eszközét alkalmazhatják.
Az Egyesült Államok elnöke időközben kiadta írásos nyilatkozatát, melyben - több napos hezitálás után - végre konkrétan állást foglal a jugoszláviai választások nyomán kialakult, pattanásig feszült délkelet-európai helyzettel kapcsolatban. "Itt az ideje annak, hogy Milosevics eleget tegyen a szerb nép felszólításának, és lemondjon, utat engedve a békés, demokratikus átmenetnek" - nyilatkozta pénteken Bill Clinton, miután korábban kétszer is kitért az elől, hogy hivatalosan állást foglaljon az ügyben.

Az amerikai elnök korábbi nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy a vasárnapi választásokon az ellenzék meggyőző diadalt aratott. Más amerikai kormányzati illetékesek többször beszéltek Milosevics távozásának szükségességéről, az elnök azonban mindeddig csupán arról szólt több alkalommal, hogy a Jugoszlávia elleni szankciókat akkor oldják fel, ha megtörténik a demokratikus változás; Clinton a pénteken közzé tett írásos nyilatkozatban csatlakozott első ízben azokhoz a nyugat-európai politikusokhoz, akik nyíltan, a legkeményebb szóhasználattal követelik Milosevics távozását- tájékoztatott az MTI.

Schuster szerint Kostunica győzött
Rudolf Schuster szerint is Vojiszlav Kostunica nyerte a vasárnapi elnökválasztást Jugoszláviában. Úgy véli, a szerb ellenzéknek már korábban magához kellett volna ragadnia a hatalmat, mert "Milosevics csak árt Jugoszláviának". Az államfő pozitívan értékelte, hogy a demokratikus országok elismeréssel fogadták Kostunica győzelmét, mert mint mondta: "Milosevics bármire képes."

Mint arról korábban beszámoltunk, a jugoszláv választási bizottság továbbra sem ismeri el Vojislav Kostunica DOS-elnökjelölt elsőfordulós győzelmét, amelyet a tömörülés saját adatai alapján biztosra vesz. A bizottság szerint Kostunica a voksok 49 százalékát kapta meg, Milosevics pedig 39 százalékot szerzett, mely értékek nem elegendőek a győzelemhez, ezért a bizottság október nyolcadikára meghirdette a választások második fordulóját. Az ellenzék mindezek ellenére ragaszkodik választási győzelméhez, és változatlanul kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint nem hajlandó részt venni a jogtalanul megszervezett második menetben. Az ellenállók véleménye szerint mindössze arról van szó, hogy a szerb elnök nem akar megválni hivatalától, ezért egyelőre időhúzással próbálja elodázni távozását.