Átrajzolják a Balkánt?

A Glas Javnosti által megszerzett - de más forrásokban meg nem erősített - információk szerint március végén a Fehér Házban tartott értekezleten az amerikai külügyminisztérium illetékesei, köztük Lord Owen - aki az egyik közvetítő volt a boszniai háború során - Henry Kissinger volt külügyminiszter a balkáni változásokról tartott szűk körű megbeszélést. Az elhangzottak alapján az amerikai Balkán Intézet elkészített egy térképet, amely szerint várható Koszovó két részre osztása.

Washington elképzelése után jött a belgrádi felvetés

Az amerikai meglátás némileg megelőzte azt a belgrádi bejelentést, amely szerint a dél-szerbiai tartományt - legalábbis Nebojsa Csovics szerb kormányfőhelyettes javaslata szerint - egy északi, szerbek által ellenőrzött, valamint egy déli, albán fennhatóság alatt lévő területre kellene osztani. Csovics javaslatát Belgrádban nem tartották kommentálásra méltónak, míg a koszovói nemzetközi közigazgatás (UNMIK) feje, Hans Hackerupp úgy vélekedett, az ENSZ idevágó, 1244-es határozata ezt nem teszi lehetővé. Minden esetre figyelemre méltó, hogy májusi felvetést jóval megelőzte az amerikai elképzelés - írta a Glas Javnosti.

És lőn Nagy-Albánia

A lap tudomása szerint a koszovói albán, valamint a macedóniai albán területekkel egyetemben - legalábbis az intézet és a tanácskozás megítélése szerint - egyfajta Nagy-Albánia is létrejöhet.

Az elképzelést a közelmúltban - akarva, akaratlanul is, de tesztelte - a Macedón Tudományos Akadémia, mikor felvetette, területcserét lehetne végrehajtani Albániával. A bejelentés nagy felháborodást keltett Szkopjéban, ahol a politikusokhoz hasonlóan az értelmiségiek többsége is több okból kivitelezhetetlen javaslatnak nevezte az akadémia felvetését.

Szerbiának tengere lenne, Montenegró meg nem lenne?

Az amerikai térképszabászok Montenegrót és Szerbiát egy országként látják, ami már csak azért is érdekes, mert a kisebbik jugoszláv tagköztársaság az utóbbi időben elég sokat vacillál az ország önrendelkezéséről szóló népszavazás kiírásáról. Az eddigi felmérések szerint a montenegróiak igen megosztottak e kérdésben.

Ám ami érdekes, és már többször is felmerült - igaz, soha nem kommentálták hivatalosan - , a boszniai Szerb Köztársaság csatlakozna Szerbiához. Ez a lépés azonban felborítaná azt a - viszonylag ingatag - egyensúlyt, amelyet a daytoni szerződés teremtett, s amelyre még Washington is igyekszik vigyázni. Bosznia-Hercegovina egy kis, ámde önálló állam lenne, míg a jelenlegi horvátok lakta Hercegovina tisztes hányada a mai Horvátországhoz tartozna.

Mi több - bár ez már nem balkáni vonatkozású - a térképen mintha Magyarország Romániával határos része nem ott húzódna, ahol eredetileg.