Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Minek nevezzelek?

2001.05.16. 19:49
A délkelet-európai országok képviselői összegyűltek Tiranában, hogy megvitassák a balkáni helyzetet, ám napirendi pontok kialakítása körül is már gondok voltak. Az albán, szerb és a macedón politikusok nem tudtak dűlőre jutni abban, minek nevezzék azokat a koszovói és macedóniai albánokat, akik fegyvert ragadtak, s szembeszegültek a törvényes hatalom képviselőivel. A szóba és számba vett variánsok: felkelők, szélsőségesek, azaz terroristák. Az érintettek mindenesetre nem voltak jelen, minthogy vezetőik még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy a jugoszláv, illetve a macedón erőkkel vívott csatározások után megtalálják a biztonságos hátországot.
A rangos összejövetelen Bosznia-Hercegovina, Jugoszlávia, Macedónia, Albánia, Törökország, Bulgária, Románia és Görögország miniszterelnökei a balkáni térség válságövezeteiben (Dél-Szerbiában, Koszovóban és Macedóniában) kialakult helyzetet vitatják meg. Ugyancsak részt vesz az értekezleten Hans Haekkerup, az koszovói ENSZ közigazgatás (UNMIK) vezetője, Anna Lindh, az Európai Unió elnöklője, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja és Bodo Hombach, a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum koordinátora.

Szélsőséges kifejezések

Az térség (in)stabilitását megvitató politikusok az albán fegyveresek elnevezése körül kialakult nézetkülönbségét jól jellemzi, hogy az egybegyűltek közül az albán kormány a "szélsőségesek" kifejezést részesítené előnyben, ezt azonban a macedón delegáció elveti, és a "terrorista" szót használná helyette.

Paskal Milo albán külügyminiszter
Az albán külügyminiszter, Paskal Milo által megnyitott értekezleten az általános helyzetelemzés mellett a regionális együttműködés is lényeges kérdés, amelybe beletartozik a bűnözés és az illegális kereskedelem elleni közös harc.

A térség szempontjából igen fontos, hogy a tanácskozáson Jugoszlávia képviseletében ott van Goran Szvilanovics, akinek személyében jugoszláv külügyminiszter közel 10 év óta - a milosevicsi rendszer miatt - először tette tiszteletét az országban.

Milo úgy vélekedett, hogy már létezik egy bizonyos kölcsönös bizalom a térség országai között, és ezt ki kell használniuk, hogy a jövőben ne tekintsék a Balkánt Európa "puskaporos hordójának".

Ilinka Mitreva macedón külügyminiszter nem zárta ki, hogy tárgyalásos úton rendezzék a helyzetet a macedóniai albán fegyveresekkel.

A macedóniai albánok nem teszik le a fegyvert

Erre - legalábbis a jelek szerint - egy jó ideig még várni kell. A macedóniai albán fegyveresek a belgrádi B92 rádió jelentése szerint folytatták támadásaikat a kormányerők ellen, bár ezek intenzitása csökkent.

A terroristák fegyveres provokációi Szlupcsana faluból szerdán hajnali 2 óra körül kezdődtek. Az offenzíva megkezdése arra utal, hogy az albán szélsőségesek nem fogadják el Szkopje legutóbbi (sorrendben kilencedik) ultimátumát sem. A macedón vezetés ugyanis kedden felszólította a szélsőségeseket, hogy tegyék le a fegyvereket és a vonuljanak vissza, a lakosságot pedig, hogy ideiglenesen hagyja el a térséget. Mivel azonban a helyi lakosság állítólag nem értesült a kormány rendeletéről, azt szerdán röplapok formájában juttatják el a lipkovaci térségben élő polgároknak, akik - a macedón védelmi minisztérium - csütörtök délig adott haladékot arra, hogy elhagyják a területet, ahol a határidő lejárta után várhatóan újra puskaporos lesz a hangulat.

A KFOR ultimátumot adott a koszovói fegyvereseknek

Torstein Skijaker, a KFOR egyik parancsnoka szerdán kijelentette: egységeinek 45 albán gerilla adta meg magát, akik Szerbia déli részéből Koszovóba szöktek - jelentette a SRNA. Skijaker felszólította a dél-szerbiai térségben tevékenykedő albán gerillacsoportok minden tagját, hogy adják meg magukat május 24-éig, amikor megkezdődik az jugoszláv erők bevonulása a biztonsági övezet B szektorába, amely még mindig a felkelők ellenőrzése alatt áll. A norvég tábornok közölte, akik az említett időpont előtt megadják magukat, s akik nem követtek el komoly bűncselekményt, azok ellen nem indul bűnvádi eljárás.