Natália
-3 °C
8 °C

A NATO kész szűkíteni a biztonsági övezetet

2001.02.27. 23:20
Kapcsolódó cikkek (1)
A jugoszláv vezetés eddigi - békés - politikájának eredményeként értékelte a NATO külügyminisztereinek brüsszeli döntését, amelynek értelmében a Szerbiát Koszovóval elválasztó biztonsági övezetet szűkíteni fogják. Koszovó és Macedónia határán mindeközben éles összecsapás volt, amely nem csak a jelentős albán lakossággal bíró Macedóniát, hanem a környező országokat és Oroszországot is aggodalommal töltötte el.
A NATO brüsszeli döntését követően George Robertson főtitkár kijelentette, hogy a dél-szerbiai helyzet alakulása már a Koszovót is magába foglaló szélesebb térség destabilizálásával fenyeget. Feltehetően emiatt is döntött több hónapnyi huzavona után az Észak-atlanti Szervezet, hogy fokozatosan ugyan, de szűkíteni fogja a biztonsági övezetet. Belgrád számára ugyanis sok bosszúságot okozott, hogy a dél-szerbiai térségben fegyveres akciókat végrehajtó szélsőséges albán csoportok támadásaik után a demilitarizált zónán keresztül térnek vissza Koszovóba. A jugoszláv belbiztonsági egységek viszont egy három évvel ezelőtti egyezmény miatt nem követhették őket.

A jugoszláv politika feltételes győzelmeként értékelte kedden Zoran Zsivkovics jugoszláv belügyminiszter a NATO külügyminisztereinek szándéknyilatkozatát.

Biztonsági övezet
A biztonsági övezetet a jugoszláviai NATO-csapásokat lezáró 1999-es NATO-jugoszláv egyezmény értelmében állították fel Koszovó és Közép-Szerbia közigazgatási határán. A szerb területen fekvő, öt kilométer széles övezet a NATO-vezetésű koszovói nemzetközi békeerő és a Koszovóból kivont jugoszláv hadsereg szétválasztását szolgálja, ezért csak könnyű fegyverzetű szerb rendőrök léphetnek területére. A nehézfegyverekkel is rendelkező albán fegyveresek ezt használták ki és a válság tavaly novemberi kiéleződése óta ellenőrzésük alá vonták az övezet délkeleti részét, belgrádi közlések szerint összesen mintegy 200 négyzetkilométernyi területet.
Hétfőn az eddigi legsúlyosabb fegyveres incidens zajlott le koszovói albánok és macedón egységek között a határvidéken. A több mint egy órán át tartó tűzpárbajban mind az albánok, mind a macedón rendőrök, majd az utóbbiak helyébe lépő macedón katonák géppuskákat és más sorozatvető fegyvereket használtak Tanusevci községnél. Az elmúlt napokban már voltak kisebb csatározások a határvidéken, de kétségkívül a hétfői incidens volt eddig a legsúlyosabb, bár nehézfegyvereket ezúttal sem vetett be egyik fél sem, és nem érkezett jelentés sérülésekről sem.

Szélsőségesen nagyra törő álmok

Az akció mögött feltehetően a Presevo Bujanovac, Medvedja (PVBO) elnevezésű szélsőséges albán csoportosulás áll, amelyet sokan a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) reinkarnációjának tartanak. Az UCK feloszlatását nagyon sok albán annak ellenére nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a háborút lezáró egyezmények és a tartományba telepített NATO-csapatok egyértelműen az albánok győzelmét jelentették. Az UCK szélsőséges, teljes függetlenséget, illetve egy Nagy-Albániát szorgalmazó szárnya a hadsereg lefegyverzését követően titkos raktárak, illetve kiképzőközpontok létrehozásáról gondoskodott. A folyamat vége - legalábbis az eddigi - a PVBO létrejötte és tevékenysége lett.

Moszkvát is aggasztja a határincidens

Moszkvát is aggasztja, hogy a fokozódik a feszültség a macedón-jugoszláv határ koszovói szakaszán. A moszkvai külügyminisztérium szóvivője, Alekszandr Jakovenko az ITAR-TASZSZ-hoz eljuttatott nyilatkozatában úgy vélekedett, ennek célja, hogy válsághelyzetet provokáljanak, és destabilizálják az ország belpolitikai helyzetét.

Bizonyítékok a volt állambiztonsági vezető ellen

Igen valószínű, hogy késik a Szlobodan Milosevics elleni szerbiai vádemelés, mert a volt jugoszláv elnök bizalmasa, a múlt héten őrizetbe vett Radomir Markovics volt szerb állambiztonsági vezető továbbra is mélyen hallgat. Markovicsot a múlt hét végén, többszörös gyilkosság és okirathamisítás gyanújával vették őrizetbe Vuk Draskovics szerb ellenzéki vezető vitatott 1999-es közúti balesetével kapcsolatban. A szerb közvélemény valójában merényletnek tartja a balesetet, amelyben Draskovics megsérült, pártjának négy tagja pedig meghalt.

A Blic című lap értesülése szerint Markovics őrizetbe vételéhez Mihalj Kertesz volt jugoszláv vámigazgató szolgáltatott másfél hónappal ezelőtti kihallgatásán kulcsfontosságú információt, mert megerősítette: maga adta az állambiztonsági szolgálatnak azt a teherautót, amely a közúti szerencsétlenséget okozta. A Blic szerint már őrizetbe vettek két szerb rendőrt; egyikük a szerencsétlenség napján a teherautót vezette. A rendőr a vizsgálat folyamán közvetlen összefüggésbe hozta Markovicsot a balesettel.

A Glas Javnosti értesülése szerint a hatóságok azonban eddig csak a baleset ügyében rendelkeznek komoly bizonyítékkal Markovics ellen. Amennyiben a volt titkosszolgálati vezető magára vállalná a bűnösséget a többszörös gyilkosságért, ő lesz az egyetlen vádlott. A valódi ,,megrendelő" így egyszerűen megúszná az egészet.

Draskovics: Milosevicséknek is bűnhődniük kell

Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kedden sürgette Szlobodan Milosevics és Mirjana Markovics letartóztatásáért ,,saját népük elleni állami terrorizmus miatt" - jelentette a B92 Rádió. Draskovics közölte: nem érti, hogyan lehetséges, hogy a volt elnök felett pénzügyi visszaélések miatt akarnak ítélkezni, nem pedig a legsúlyosabb bűncselekmények miatt, melyek végrehajtását elrendelte. ,,Azt hiszem, sértés lenne az igazság, és az egész nemzet számára, ha Milosevicset és Markovicsot azért tartóztatnák le, mert nem volt építkezési engedélyük. Tudom azonban, hogy a múltban mit jelentett a forradalmi igazságszolgáltatás. A forradalmárok, a kommunisták számára mindig fontosabb volt az építkezési engedély vagy egy kiló bab, mint az emberi életek"- szögezte le Draskovics, utalva arra, hogy Milosevics ellen amiatt indítanának eljárást, mert a többszázezer márkás dedjinjei villájának felépítéséhez nem volt meg a szükséges engedélye.